Koltay András, Nyakas Levente (szerk.)

Magyar és európai médiajog


A 96/2008. (VII. 3.) AB határozat

A 96/2008. (VII. 3.) AB hat. megsemmisítette az 1959-es Ptk. – 2007-ben elfogadott – tényállását, amely a gyűlöletbeszéd elleni fellépés lehetőségének megteremtését célozta a polgári jog területén. A határozat megállapításai szerint a törvény által meghatározott, védett csoportok köre túlságosan tág (bármely, kisebbségben lévő csoportra vonatkozott, ezek köre, mennyisége pedig beláthatatlan), másfelől ugyanakkor a védelmi kör szűk és diszkriminatív, hiszen a törvény csak a kisebbségi csoportokat, a többségi identitásokat nem védte. A törvény lehetővé tette volna, hogy jogsértés esetén a közösség bármely, akár valamennyi tagja pert indíthasson. A párhuzamos perlések lehetősége aránytalan sérelem a véleményszabadságra nézve, hiszen a jogsértő aránytalan megbüntetéséhez vezethet. A bevezetni kívánt közérdekű kereset megindításának lehetősége pedig a testület szerint az önrendelkezési jog alkotmányellenes korlátját képezte, tekintettel arra, hogy míg a fogyasztóvédelmi közérdekű keresetek olyan közös társadalmi érdek védelmét szolgálják, amely alanyi jogok egyéni érvényesítése útján nem, vagy nem a kellő hatékonysággal védhető, addig jelen esetben nem a közérdek, hanem a közvetett módon megsértett alanyi jog (a méltósághoz való jog) védelméről van szó. Mindenki a saját, megsértett jogát érvényesítheti tehát, és ebbe nem fér bele a társadalmi szervezetek általi keresetindítási jogosultság. A határozat ugyanakkor arra enged következtetni, hogy a véleménynyilvánítási szabadság polgári jogi eszközökkel való korlátozása a gyűlölködés visszaszorítása érdekében önmagában nem megengedhetetlen. A határozat nem próbálta meg behozni a nyilvánvaló és közvetlen veszély (clear and present danger) tesztjét [→ 10.3.2.] a polgári jogba, tehát megelégedett az enyhébb fokú sérelemmel is a korlátozáshoz.

Magyar és európai médiajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 630 5

A könyv, mely átmenet a hagyományos tankönyvek és a kézikönyvek között, a média világának jogi szabályozását mutatja be. Áttekinti a média jogi hátterét, ugyanakkor útmutatóként szolgál a mindennapos jogi problémák kezeléséhez.

A média és így a médiajog világa a rendszerváltás óta eltelt időszak Magyarországán jelentősen átpolitizált területté vált, ahol a szellemi frontvonalak megmerevedni látszanak. A kötet szerzői hisznek abban, hogy a társadalomtudományokat, a jogtudományt és természetesen a médiajogot is lehet, sőt muszáj az objektivitás igényével, a napi pragmatikus érdekeknél perspektivikusabb látásmóddal szemlélni, és az egymás felé nyitott felfogások igenis összhangba hozhatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/koltay-nyakas-magyar-es-europai-mediajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave