Koltay András, Nyakas Levente (szerk.)

Magyar és európai médiajog


A) A közzétett vélemény hangvétele, formája, címzettjei, célja

A véleménynyilvánítás hangvétele, módja, formája, a közlés címzettjei kihathatnak, befolyásolhatják jogi megítélését. Egy újságcikk, költemény, tudományos munka nagyobb védelemre tarthat igényt, mint egy tömeggyűlésen elmondott lázító beszéd (Ceylan v. Turkey, no. 23556/94. 1999. szeptember 28-i ítélet; Karatas v. Turkey, no. 23168/94. 1999. július 8-i ítélet). Amennyiben a kérelmező szándéka nem a gyűlölködésre, hanem egy közéleti vitában való részvételre irányult, az a közzétett vélemény védett jellegére utalhat. A Jersild-ügyben az állami bíróság által elmarasztalt újságíró – aki egy társadalmi probléma, nevezetesen a rasszizmus bemutatását célzó riportot készített – elítélése így sértette az EJEE 10. cikkét. A Lehideaux and Isorni-ügyben a kérelmező egy vitatott történelmi kérdésben foglalt állást, de nem dicsőítette vagy tagadta a náci időszak alatt elkövetett atrocitásokat és a zsidóüldözést (és így a 17. cikk nem volt alkalmazható). Az Erbakan v. Turkey ügyben (no. 59405/00. 2006. július 6-i ítélet) a bíróság figyelembe vette azt, hogy a kérelmezőt egy helyhatósági választási kampány során elmondott nyilvános beszéde miatt ítélték el a török bíróságok, és – az elhangzott vélemény tartalmi vizsgálata után – megállapította a 10. cikk megsértését. A vallások, egyházak bírálatával összefüggő vélemények ugyanakkor kevésbé lehetnek védettek, mint a politikai állásfoglalások. A Gündüz-ügyben a bíróság leszögezte, hogy a vallással kapcsolatban közzétett, indokolatlanul sértő vélemények a vallás követőinek jogait sértik, és így nem járulnak hozzá az értelmes közéleti vitákhoz (Gündüz v. Turkey, no. 35071/97. 2003. december 4-i ítélet, 37. bek.; Erbakan v. Turkey, no. 59405/00. 2006. július 6-i ítélet, 55. bek.).

Magyar és európai médiajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 630 5

A könyv, mely átmenet a hagyományos tankönyvek és a kézikönyvek között, a média világának jogi szabályozását mutatja be. Áttekinti a média jogi hátterét, ugyanakkor útmutatóként szolgál a mindennapos jogi problémák kezeléséhez.

A média és így a médiajog világa a rendszerváltás óta eltelt időszak Magyarországán jelentősen átpolitizált területté vált, ahol a szellemi frontvonalak megmerevedni látszanak. A kötet szerzői hisznek abban, hogy a társadalomtudományokat, a jogtudományt és természetesen a médiajogot is lehet, sőt muszáj az objektivitás igényével, a napi pragmatikus érdekeknél perspektivikusabb látásmóddal szemlélni, és az egymás felé nyitott felfogások igenis összhangba hozhatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/koltay-nyakas-magyar-es-europai-mediajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave