Koltay András, Nyakas Levente (szerk.)

Magyar és európai médiajog


C) Vélemények vizsgálható ténybeli alap nélkül (a becsülethez való jog sérelme)

A BH2001. 522. és a BH2004. 104. döntések kifejezetten kiemelik a közszereplők kategóriáját, akiknek a túlzó vagy felfokozott véleményeket is tűrniük kell, és ennek megfelelően a jog szűkebben is védi személyiségi jogaikat. A döntések értelmében indokolatlanul bántó, lekicsinylő, megalázó kifejezésmód hiányában a mégoly erőteljes kritika sem alapoz meg személyiségvédelmet (ehhez hasonlóan l. még: BH1993. 89., BDT1999. 3.). Ellenben a ténybeli alappal jellegénél fogva nem bíró, és szélsőséges, aránytalan vélemények nem minősülnek jogszerűnek (l. pl. BDT2011. 2403. döntés). A BH2004. 104. döntés alapján a közszereplőknek a „túlzó, felfokozott érzelmeket tükröző” véleménynyilvánításokat, értékítéleteket is tűrniük kell, illetve a „túlzó, megalapozatlan értékelés esetén nincs mód a személyiségjogi védelem nyújtására” (BDT2003. 839.). A BDT2012. 2740. döntés ezzel összhangban leszögezi, hogy a „ténytartalom nélküli sértegetések, becsmérlő kijelentések” sértik a megtámadott fél becsületét; de e korábbi döntésektől eltérően kiemeli a jóhiszeműség és tisztesség követelményeit, amelyek megsértése a véleménynyilvánítási szabadság korlátja. A trágár szavak mint vélemények önmagukban nem indokolatlanok és önkényesek, ha írói eszközként használják, azt az írásmű témája teszi szükségessé (EBH2011. 2408.).

Magyar és európai médiajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 630 5

A könyv, mely átmenet a hagyományos tankönyvek és a kézikönyvek között, a média világának jogi szabályozását mutatja be. Áttekinti a média jogi hátterét, ugyanakkor útmutatóként szolgál a mindennapos jogi problémák kezeléséhez.

A média és így a médiajog világa a rendszerváltás óta eltelt időszak Magyarországán jelentősen átpolitizált területté vált, ahol a szellemi frontvonalak megmerevedni látszanak. A kötet szerzői hisznek abban, hogy a társadalomtudományokat, a jogtudományt és természetesen a médiajogot is lehet, sőt muszáj az objektivitás igényével, a napi pragmatikus érdekeknél perspektivikusabb látásmóddal szemlélni, és az egymás felé nyitott felfogások igenis összhangba hozhatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/koltay-nyakas-magyar-es-europai-mediajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave