Koltay András, Nyakas Levente (szerk.)

Magyar és európai médiajog


A büntetőjog és a polgári jog viszonya

A 36/1994. (VI. 24.) AB hat. kizárólag büntetőjogi összefüggésben vizsgálta a közszereplők hírnév- és becsületvédelmének kérdését, és bár valamelyest a polgári ügyekben eljáró bíróságokra is hatott, a bíróságok között sokáig bizonytalanság volt abban a tekintetben, hogy milyen mértékben kell annak intencióit alkalmazni. A polgári jog és a büntetőjog viszonya nem teljesen harmonikus, kérdéses, hogy szükség volna-e azonos, vagy egymással harmonizáló mérce bevezetésére a két jogágban. A polgári és büntetőjog eltérő sajátosságai miatt ugyanakkor ez nem egyszerű, és nem is feltétlenül szükségszerű. Egyrészt, a vonatkozó törvényi tényállások sem azonosak (a Ptk. és a Btk.-beli becsületsértés, valamint a Ptk. szerinti jó hírnév sértése és a Btk. szerinti rágalmazás feltételei kisebb-nagyobb mértékben eltérnek), másrészt a jogi felelősség megállapításának feltételei sem egyeznek meg (a büntetőjogi „bűnösség” egészen más feltételekkel állapítható meg, mint a polgári jogi „felelősség” [→ 34.1–2.]). Ebből fakadhat az a következmény, hogy egyazon tényállás miatt indult ügyekben – a véleményszabadság szempontjából – más-más lehet az eredmény (pl. büntetőeljárásban a közlő felmentése mellett a párhuzamosan indult polgári perben marasztalása elképzelhető). Elképzelhető és kívánatos – valamint többé-kevésbé kiszámítható döntésekhez vezető – megoldás lenne annak rögzítése, hogy a közügyekben kinyilvánított vélemények esetében a valós (bizonyított) ténybeli alappal bírók ne legyenek korlátozhatók, míg az emberi méltóságot sértő, gyalázkodó, tényekkel nem megalapozott vélemények maradjanak szankcionálhatók (mindkét jogágban); a 13/2014. (IV. 18.) AB hat. ilyen irányba mutat, de kifejezetten nem rögzíti az eltérést az 1994-es döntéstől. Ezen túlmenően, a média részvételével zajló eljárások eldöntésében sokat segítene, ha tisztázná a jogalkalmazás azt, hogy milyen módon mentesülhetnek a hamis állítások közzétevői a felelősség alól (vagy az AB által ajánlott szakmai gondossági mérce, vagy a bíróságokon felbukkanó – alkalomadtán részletes kifejtésre váró – jóhiszeműségi mérce alkalmazásával, pontos tartalmának meghatározásával, illetve betartásával). Ahhoz képest azonban, hogy a 7/2014. (III. 7.) és a 13/2014. (IV. 18.) AB határozatokban igyekeztek közelíteni egymáshoz a büntetőjog és a polgári jog vonatkozó mércéit, az 1/2015. (I. 16.) AB hat. már egyértelműen hitet tesz a két jogág – e vonatkozásban is szükséges – különállása mellett (Indokolás [43]–[44] bek.).

Magyar és európai médiajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 630 5

A könyv, mely átmenet a hagyományos tankönyvek és a kézikönyvek között, a média világának jogi szabályozását mutatja be. Áttekinti a média jogi hátterét, ugyanakkor útmutatóként szolgál a mindennapos jogi problémák kezeléséhez.

A média és így a médiajog világa a rendszerváltás óta eltelt időszak Magyarországán jelentősen átpolitizált területté vált, ahol a szellemi frontvonalak megmerevedni látszanak. A kötet szerzői hisznek abban, hogy a társadalomtudományokat, a jogtudományt és természetesen a médiajogot is lehet, sőt muszáj az objektivitás igényével, a napi pragmatikus érdekeknél perspektivikusabb látásmóddal szemlélni, és az egymás felé nyitott felfogások igenis összhangba hozhatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/koltay-nyakas-magyar-es-europai-mediajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave