Koltay András, Nyakas Levente (szerk.)

Magyar és európai médiajog


Tények – vélemények

Az EJEB fokozottabb védelmet biztosít a bántó, sértő, olykor megalapozatlan véleményeknek, mint a hamis tényállításoknak, összhangban a korábban vizsgált jogrendszerekkel. Már a Lingens- és az Oberschlick-ügyekben is leszögezésre került, hogy a vélemények igazságtartalmának bizonyítása nem követelhető meg a nemzeti bíróságok által. Ez azonban nem jelent teljes mentességet a vélemények számára. Az EJEB elvárja, hogy az értékítélet valamiféle ténybeli megalapozottsággal rendelkezzen, ennek hiányában a pusztán gyalázkodó, sértő vélemények még közügyekkel összefüggésben sem élveznek védelmet.438 Az EJEB széles körben védi a véleményeket, és így védendőnek ítélte a Lingens-ügyben az „erkölcstelen”, „opportunista”, „nácibarát”, az Oberschlick (No. 1.)-ügyben a „náci politizálás”, a Thorgeirson-ügyben az „egyenruhás vadállat”, az Oberschlick k. Ausztria (no. 2.) ügyben (no. 47/1996/666/852. 1997. június 25-i ítélet) egy politikusra vonatkozó „idióta” kitételeket. A Schwabe v. Austria ügyben (no. 13704/88. 1992. augusztus 28-i ítélet) egy közlekedési balesetet okozó politikus magatartását hasonlították „ittas vezetéshez”, bár a szervezetében nem találtak alkoholt – Strasbourg mégis úgy döntött, a vitatott vélemény védelemre érdemes. A 2011-es Uj v. Hungary ügyben (no. 23954/10. 2011. július 19-i ítélet) Uj Péter újságírónak adott igazat az EJEB, az általa közzétett vélemény (összegezve: „a tokaji bor szar”) nem lépte túl a megengedett véleménynyilvánítás határait. Az EJEB itt kimondta, hogy a jó hírnév védelme a jogi személyek (az ügyben egy vállalkozás) vonatkozásában az üzleti jó hírnévre korlátozódik, és nincs „morális dimenziója” (azaz, a jogi személyek „becsülete” önmagában nem, csak a jó hírnévvel összefüggésben élvezhet védelmet).439

Magyar és európai médiajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 630 5

A könyv, mely átmenet a hagyományos tankönyvek és a kézikönyvek között, a média világának jogi szabályozását mutatja be. Áttekinti a média jogi hátterét, ugyanakkor útmutatóként szolgál a mindennapos jogi problémák kezeléséhez.

A média és így a médiajog világa a rendszerváltás óta eltelt időszak Magyarországán jelentősen átpolitizált területté vált, ahol a szellemi frontvonalak megmerevedni látszanak. A kötet szerzői hisznek abban, hogy a társadalomtudományokat, a jogtudományt és természetesen a médiajogot is lehet, sőt muszáj az objektivitás igényével, a napi pragmatikus érdekeknél perspektivikusabb látásmóddal szemlélni, és az egymás felé nyitott felfogások igenis összhangba hozhatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/koltay-nyakas-magyar-es-europai-mediajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave