Koltay András, Nyakas Levente (szerk.)

Magyar és európai médiajog


A személyazonosság felfedése

A személyazonosság felfedése több eltérő helyzetben is a magánszféra megsértéséhez vezethet. Balesetek, bűncselekmények áldozatainak nyomós érdekük fűződik kilétük titokban maradásához. A közösségbe való visszailleszkedést elősegítendő az adott személy múltban elkövetett bűncselekményei, illetve az azok miatt elszenvedett büntetés ténye is csak indokolt esetben tehetők közzé. Érdek fűződik a személyazonosság eltitkolásához a még lezáratlan bírósági eljárások esetében, akár tanúként, akár vádlottként szerepel az illető az eljárásban. Végezetül az is elképzelhető, hogy valakit ʻvéletlenül’ azonosítanak, tehát úgy válik környezete számára azonosíthatóvá, hogy a megjelent cikk, fénykép stb. nem is rá vonatkozik, és hasonlóság, illetve névazonosság miatt keletkezik félreértés.

Magyar és európai médiajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 630 5

A könyv, mely átmenet a hagyományos tankönyvek és a kézikönyvek között, a média világának jogi szabályozását mutatja be. Áttekinti a média jogi hátterét, ugyanakkor útmutatóként szolgál a mindennapos jogi problémák kezeléséhez.

A média és így a médiajog világa a rendszerváltás óta eltelt időszak Magyarországán jelentősen átpolitizált területté vált, ahol a szellemi frontvonalak megmerevedni látszanak. A kötet szerzői hisznek abban, hogy a társadalomtudományokat, a jogtudományt és természetesen a médiajogot is lehet, sőt muszáj az objektivitás igényével, a napi pragmatikus érdekeknél perspektivikusabb látásmóddal szemlélni, és az egymás felé nyitott felfogások igenis összhangba hozhatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/koltay-nyakas-magyar-es-europai-mediajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave