Koltay András, Nyakas Levente (szerk.)

Magyar és európai médiajog


A magánszféra számára biztosított védelem

Az EJEE 8. cikke a magán- és családi élet tiszteletben tartását írja elő, különös tekintettel a magánlakásra és a magánlevelezésre. A cikkely hatóköre sokáig tisztázatlan volt, az általános jellegű megfogalmazás nem feltétlenül segítette elő alkalmazását. A közelmúltban azonban jelentős, a témánkat közvetlenül érintő fejlemények tanúi lehettünk. A 8. cikk jelenleg egyfajta ʻgyűjtő-szerepet’ tölt be, számos, más alapjog védelme alá be nem illeszthető jogsértés kapcsán nyújt védelmet az EJEB a panaszosoknak. A cikk hatálya alá tartozó kérdések, példálózó felsorolásban: jog a házasságkötéshez, családalapításhoz, a házastársi egyenjogúság, gyámsági, láthatási, tartási ügyek, örökbefogadás, öröklés, bevándorlás, az egyén integritásához való joga (azon belül az iskolai fegyelmezés, a gyógykezelés egyes kérdései), a homoszexualitással, transzszexualitással összefüggő jogsértések, a fogvatartottak jogai, a lakhatáshoz való jog, környezetvédelmi jogok, adatvédelmi jogok, adatnyilvánossághoz fűződő jogok és természetesen a magánszféra védelme a sajtóval, illetve a szólásszabadsággal szemben.456 A 8. cikk értelmezésében tehát a bíróság még a szokásosnál is nagyobb szabadságot élvez, bár a (2) bekezdés kimondja, hogy a jog csak bizonyos meghatározott érdekek védelmében (például a nemzetbiztonság, közbiztonság, bűnmegelőzés, egészség- és erkölcsvédelem, mások jogai), a jog által meghatározott módon, a demokratikus társadalomban szükséges mértékben korlátozható. A bíróság az utóbbi években egyre nagyobb védelmet nyújt a magánszférának a sajtóval, illetve a szólásszabadsággal szemben. A 8. cikk szóhasználata, a „tiszteletben tartás” állami kötelezettsége arra enged következtetni, hogy a magánélet védelmében a szokásosnál is nagyobb az államokra háruló pozitív, tevőleges kötelezettség mértéke.457 Figyelemre méltó, hogy azok, akik jó hírnevük vagy becsületük megsértése miatt induló eljárásokban egy adott államban nem kaptak jogorvoslatot, az állammal szemben a 8. cikkre hivatkozva indíthatnak eljárást az EJEB előtt. Ezen eljárásokban tehát az EJEE 8. és 10. cikke (a véleménynyilvánítás szabadsága) ʻcsap össze’; a bíróságnak mindkettőre vonatkozó gyakorlatát mérlegre téve kell döntenie, hogy a konkrét ügyben mely jog az erősebb.458

Magyar és európai médiajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 630 5

A könyv, mely átmenet a hagyományos tankönyvek és a kézikönyvek között, a média világának jogi szabályozását mutatja be. Áttekinti a média jogi hátterét, ugyanakkor útmutatóként szolgál a mindennapos jogi problémák kezeléséhez.

A média és így a médiajog világa a rendszerváltás óta eltelt időszak Magyarországán jelentősen átpolitizált területté vált, ahol a szellemi frontvonalak megmerevedni látszanak. A kötet szerzői hisznek abban, hogy a társadalomtudományokat, a jogtudományt és természetesen a médiajogot is lehet, sőt muszáj az objektivitás igényével, a napi pragmatikus érdekeknél perspektivikusabb látásmóddal szemlélni, és az egymás felé nyitott felfogások igenis összhangba hozhatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/koltay-nyakas-magyar-es-europai-mediajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave