Koltay András, Nyakas Levente (szerk.)

Magyar és európai médiajog


A szerzői alkotás fogalma

„Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira” – deklarálja Alaptörvényünk, majd – az Alkotmány 70/G. § (1) bekezdéséhez hasonlóan – kinyilvánítja, hogy „Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát” [X. cikk (1) bek.]. Ennek megfelelően az Szjt. 1. §-a külön kiemeli, hogy a törvény valamennyi, az irodalom, a tudomány vagy a művészet területére eső egyéni, eredeti jellegű alkotást védelemben részesít, függetlenül az adott mű mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőitől, vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Ezt az elvet a bírói gyakorlat évtizedek óta – már a korábbi Szjt. alapján is – következetesen alkalmazza: „szerzői jogi oltalomban részesül minden olyan mű, melynek formáján az alkotó szellemi tevékenységéből fakadó eredetiség jegyei felismerhetők, függetlenül attól, hogy az alkotás milyen esztétikai értékelést vált ki” (BH1980. 332.). A Szerzői Jogi Szakértő Testület (SzJSzT) is több szakértői véleményében kifejtette, hogy a mű színvonala, az arról alkotott értékítélet nem lehet gátja a szerzői jogvédelemnek (vö. az SzJSzT-43/2000. sz. szakértői véleménnyel a „techno” zene szerzői jogi védelméről). Ezzel együtt viszont a védelem igazodik a tartalom és a műfajta sajátosságaihoz, így az egyéni, eredeti jelleg műtípusonként más és más módon jelenhet meg. Bizonyos alkotások, így különösen „funkcionális” művek esetében eleve igen szűk tere van a szellemi alkotótevékenységnek (pl. egy parkolójegy esetében, l. az SzJSzT-18/2007. sz. szakértői véleményét).

Magyar és európai médiajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 630 5

A könyv, mely átmenet a hagyományos tankönyvek és a kézikönyvek között, a média világának jogi szabályozását mutatja be. Áttekinti a média jogi hátterét, ugyanakkor útmutatóként szolgál a mindennapos jogi problémák kezeléséhez.

A média és így a médiajog világa a rendszerváltás óta eltelt időszak Magyarországán jelentősen átpolitizált területté vált, ahol a szellemi frontvonalak megmerevedni látszanak. A kötet szerzői hisznek abban, hogy a társadalomtudományokat, a jogtudományt és természetesen a médiajogot is lehet, sőt muszáj az objektivitás igényével, a napi pragmatikus érdekeknél perspektivikusabb látásmóddal szemlélni, és az egymás felé nyitott felfogások igenis összhangba hozhatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/koltay-nyakas-magyar-es-europai-mediajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave