Koltay András, Nyakas Levente (szerk.)

Magyar és európai médiajog


A) Kizárólagos közvetítési jogok

Mindezek mellett azonban a rádió- és televízió-szervezetek kizárólagos engedélyezési jogai sem korlátlanok. Ennek kiváló példája a kizárólagos közvetítési jogok esetére az Mttv. által előírt kötelezettség [→ 22.3.]. A sportesemény közvetítési jogának szerzői jogi megítélésével foglalkozó SzJSzT-31/2000. sz. szakértői vélemény leszögezi, hogy maga a sportesemény közvetítési joga nem esik szerzői jogi oltalom alá (mint ahogyan egy sportesemény sem védett szerzői jogilag), viszont a sportról szóló 2004. évi I. törvény 36. §-a értelmében a sporttevékenység, illetve a sportversenyek (mérkőzések) televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának engedélyezése vagyoni értékű jogot képez, ami a sportolót vagy a versenyzővel fennálló tagsági, illetve szerződéses viszony alapján a sportszervezetet illeti meg. Egy médiaszolgáltató tehát a jogosult sportszervezettel kötött szerződés alapján szerezhet ugyan kizárólagos közvetítési jogot egy adott sporteseményre, és így mint szomszédos jogi jogosult televízió-szervezet ő lesz jogosult engedélyezni, hogy más televízió-szervezetek, illetve vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítést végzők sugározzák, illetve a nyilvánossághoz közvetítsék, akár lehívásos formában is az így létrehozott műsort. Ha azonban az adott esemény a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró (pl. Franciaországban a Tour de France, Ausztriában az alpesi sí világbajnokság, az Egyesült Királyságban a wimbledoni tenisztorna, Magyarországon a vízilabda), az Mttv. 16–18. §-ai értelmében az audiovizuális médiaszolgáltató nem gyakorolhatja a kizárólagos közvetítési jogot olyan módon, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz hozzáférő hazai közönség jelentős részét (több mint húsz százalékát) kizárja a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseményeknek az eseménnyel egyidőben, vagy későbbi közvetítés útján, előfizetési díj megfizetése nélkül is hozzáférhető audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül történő figyelemmel kíséréséből [→ 22.3.].

Magyar és európai médiajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 630 5

A könyv, mely átmenet a hagyományos tankönyvek és a kézikönyvek között, a média világának jogi szabályozását mutatja be. Áttekinti a média jogi hátterét, ugyanakkor útmutatóként szolgál a mindennapos jogi problémák kezeléséhez.

A média és így a médiajog világa a rendszerváltás óta eltelt időszak Magyarországán jelentősen átpolitizált területté vált, ahol a szellemi frontvonalak megmerevedni látszanak. A kötet szerzői hisznek abban, hogy a társadalomtudományokat, a jogtudományt és természetesen a médiajogot is lehet, sőt muszáj az objektivitás igényével, a napi pragmatikus érdekeknél perspektivikusabb látásmóddal szemlélni, és az egymás felé nyitott felfogások igenis összhangba hozhatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/koltay-nyakas-magyar-es-europai-mediajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave