Koltay András, Nyakas Levente (szerk.)

Magyar és európai médiajog


B) Tárhelyszolgáltatók

A tárhelyszolgáltatás (shared web hosting service, vagy webhosting) egy olyan információs társadalommal összefüggő „közvetítő” szolgáltatás, ahol egy vagy több nagy teljesítményű kiszolgáló szerver tárhelyet, ʻfizikai’ elhelyezést biztosít több honlapnak. Minden felhasználó egy, a rendszer által dedikált tárhelyet foglal el, aminek nyilvános tartalma egyedi domain néven érhető el. A szolgáltatás magában foglalja a fizikai tároláson túl az internethez való kapcsolódást, és gyakran garantált sávszélességet is, hogy a honlap mindig elérhető legyen. 1991 előtt a tárhelyszolgáltatás mint szolgáltatás még nem létezett, tehát ha valaki honlapot akart készíteni, annak saját dedikált szerverre volt szüksége. Az üzletág az elektronikus kereskedelemmel és az online marketinggel párhuzamosan lendült fel. 1996 után a cégek felismerték, hogy szinte kötelezővé vált az online jelenlét, és hogy könnyebb, sőt olcsóbb egy tárhelyszolgáltatást igénybe venni, mint saját szervert fenntartani. Jogi szempontból fontos hangsúlyozni, hogy pusztán technikai jellegű szolgáltatásról van szó, tehát a tárhelyszolgáltató semmilyen szerkesztési szabadsággal vagy feladattal nem rendelkezik a szerverein elhelyezett tartalmak felett. Mára már nem csak a szerverparkot üzemeltető szolgáltató minősülhet jogi értelemben tárhelyszolgáltatónak, hanem a kommentelés lehetőségét biztosító internetes oldal üzemeltető/fenntartó a kommentek viszonyában, illetve a különböző közösségi oldalak a felhasználók által feltöltött tartalmak vonatkozásában.

Magyar és európai médiajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 630 5

A könyv, mely átmenet a hagyományos tankönyvek és a kézikönyvek között, a média világának jogi szabályozását mutatja be. Áttekinti a média jogi hátterét, ugyanakkor útmutatóként szolgál a mindennapos jogi problémák kezeléséhez.

A média és így a médiajog világa a rendszerváltás óta eltelt időszak Magyarországán jelentősen átpolitizált területté vált, ahol a szellemi frontvonalak megmerevedni látszanak. A kötet szerzői hisznek abban, hogy a társadalomtudományokat, a jogtudományt és természetesen a médiajogot is lehet, sőt muszáj az objektivitás igényével, a napi pragmatikus érdekeknél perspektivikusabb látásmóddal szemlélni, és az egymás felé nyitott felfogások igenis összhangba hozhatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/koltay-nyakas-magyar-es-europai-mediajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave