Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog I.

A szakigazgatás általános alapjai, nemzetközi összefüggései. Az állami alapfunkciók igazgatása


Az EU és a tagállamok viszonya az adópolitika területén

Az adózás átszövi a mindennapjainkat, de ugyanígy alapvetően befolyásolja a gazdaság szereplőinek mozgásterét, működését, lehetőségeit. Éppen ezért szokták kétarcúnak nevezni a tagállami hozzáállást a közösségi adópolitikához. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a tagállami adópolitika az állami szuverenitás egyik fontos kifejezője, a nemzeti gazdaságpolitika egyik meghatározó eszköze, másrészt azonban elkerülhetetlen az is, hogy az EU adópolitikája az Unió érdekeit is szolgálja. Adóügyi kérdésekben a tagállami szuverenitás jegyében a kormányok határoznak, ilyenformán az EU hatásköre nem terjed ki az egyes államok adózási kérdéseire. A kormányok döntenek a vállalatok nyereségére, a személyi jövedelmekre, a megtakarításokra és a tőkenyereségre (a vagyontárgy – pl. ingatlan – értékesítéséből származó bevételre) kivetett adók mértékéről. Az EU csupán azt ellenőrzi, hogy ezek a döntések nem méltánytalanok-e a többi tagországgal szemben, illetve nem ütköznek-e az uniós jogszabályokba. Ezzel együtt feltétlenül érvényesülő követelmény az is, hogy példának okáért egy adófizető csak egy tagállamban fizessen adót ugyanazon jogcímen, azaz ne történjen kettős adóztatás. Az ellenpólus, amikor az adófizető igyekszik kikerülni az adófizetést, és egyik tagállamban sem fizet adót. Fentiek elkerülése érdekében a tagállamok jellemzően kétoldalú adóegyezményeket kötnek. A másik megoldás eredője a római szerződés, amely felhatalmazta a Közösséget, hogy a szerződésben foglalt elvek érvényesülése érdekében a szükséges mértékben hangolja össze a tagállami adórendszereket, alkossa meg az ehhez szükséges jogszabályokat.340

Közigazgatási jog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 623 7

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave