Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog I.

A szakigazgatás általános alapjai, nemzetközi összefüggései. Az állami alapfunkciók igazgatása


Titoktartási kötelezettség

Az ügyvédi titoktartási kötelezettség az ügyvédi tevékenység egyik alappillére és garanciális eleme. A jogállam kötelessége törvényekkel biztosítani, hogy a megbízó ügyfél által az ügyvédeknek átadott ismeret védett legyen. Ez a védelem kétirányú, amely egyrészt a titokbirtokos ügyvédet kötelezi annak megtartására, másrészt az állam saját szerveit és minden kívülállót önmegtartásra kényszerít, kötelezi őket az ügyvédi titoktartási kötelezettség tiszteletben tartására. A titoktartási kötelezettség és a titoktartási jog egymástól elválaszthatatlan, mert csak így lehet biztosítani az ügyfél védelmét.434 Az ügyfél az ügyvédi megbízás során a legbizalmasabb információkat közli az ügyvéddel, bízva abban, hogy az ügyvéd ezt megőrzi. Az ügyfél tudatában van annak, hogy az ügyvéd a törvény keretein belül az ő érdekeit képviseli, nem pedig az állami akarat végrehajtója435 Az ügyvédi titok fogalma – mondhatni – évszázadokon át nem változott. A Csemegi Kódex is kimondta, hogy az az ügyvéd (vagy segédje), aki hivatásánál fogva megtudott, vagy rábízott titkot alapos ok nélkül másnak felfedez, vétségért a sértett fél indítványára 3 hónapig terjedő fogházzal és 12 000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő.436 Minden olyan ismeretanyag ügyvédi titok, mely az ügyvéd tudomására jutott hivatása gyakorlása során ügyvédi tevékenységi körében eljárva, illetve az általa képviselt jogi vagy természetes személyre, az adott ügyre vonatkozik, attól a pillanattól kezdve, hogy jogi tanácsadás során vagy megbízási szándék keretében tudomására jutott. Ez azt jelenti, hogy az ügyvédi titoktartás kiterjed minden iratra, amelyet megbízójától vagy az ellenérdekű féltől kézhez kapott. A titoktartási kötelezettség értelemszerűen a megbízott ügyvédre vonatkozik, de többszemélyes ügyvédi iroda esetén437 az iroda valamennyi tagja a titoktartás alanyává válik, függetlenül attól, hogy az iroda saját szervezeti és működési szabályzata szerint a megbízást ténylegesen vállaló és ellátó ügyvéden kívül milyen körben és módon juthat a többi ügyvéd ismeret vagy adat birtokába.438 A titoktartásra kötelezett ügyvéd feladata, hogy mindazon személyeket (pl. ügyvédjelölt, adminisztrátor, könyvelő), akik a megbízás teljesítése során titoknak minősülő adatokhoz jutnak, figyelmeztesse titoktartási kötelezettségükre,439 mert ennek elmulasztása fegyelmi vétségnek minősül az ügyvéd részéről.440 Az ügyvédi titoktartás kiterjed arra az esetre is, ha a megbízás mégse jönne létre. Az ügyvédi titoktartás vonatkozik az ügyvédi irattárra is a megbízás, illetve a kirendelés alatt, és megszűnésük után is.441

Közigazgatási jog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 623 7

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave