Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog I.

A szakigazgatás általános alapjai, nemzetközi összefüggései. Az állami alapfunkciók igazgatása


Bevezetés

A modern közigazgatás összetett és szerteágazó feladat- és szervezetrendszerén belül az egyik legrégebb óta funkcionáló, egyúttal az egyik legfontosabb és legbonyolultabb alrendszert alkotja a pénzügyi közigazgatás. Az emberiség története során az államilag szervezett társadalmak megjelenésével egyidejűleg szükségessé vált az állami működést lehetővé tevő források beszedésével, illetőleg az állami feladatellátás menedzselésével, finanszírozásával kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása. Ennek az igazgatási tevékenységnek a szerepe és jelentősége szignifikánsan növekedett az állami szerepkörvállalás eszkalációjával, a XX. századi modern államiság, különösen az európai jóléti államok kialakulásával. Amíg 1910-ben az európai államok éves bruttó hazai termékének (GDP) hozzávetőlegesen 10 százalékát centralizálta az állam közfeladat-ellátási célokra, addig napjainkban ez a mutatószám több mint háromszorosára, több európai jóléti állam (pl. Svédország vagy Dánia) esetében pedig akár közel hatszorosára is duzzadt.449 Megállapítható tehát, hogy a pénzügyi közigazgatási tevékenységen keresztül – a kormányzati hatalom akaratát kifejezve – a közigazgatás az országban létrehozott éves bruttó hazai termék meghatározó hányadát (közel felét) közvetlenül vagy közvetve befolyásolja. Ennélfogva a pénzügyi közigazgatás elsődleges rendeltetéseként az állami gazdaságpolitika (ezen belül elsősorban a pénzügyi politikák, úm. a fiskális politika, az adópolitika, valamint a monetáris politika) célkitűzései megvalósításának elősegítését, s ennek érdekében a hatályos jogszabályokban meghatározott eszközrendszer működtetését jelölhetjük meg.

Közigazgatási jog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 623 7

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave