Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog I.

A szakigazgatás általános alapjai, nemzetközi összefüggései. Az állami alapfunkciók igazgatása


Az információs társadalom és az EU – a kezdetek

Mielőtt elmélyedhetnénk az Európai Unió e-közigazgatás-stratégiájában, szükségszerű feltárni azt az átfogó jogi és társadalmi környezetet, ami lehetővé tette az „e-szolgáltatások” elterjedését, megteremtve ezzel az államok – és ez által az EU – és állampolgárai közötti új minőségű kapcsolat- és szolgáltatásrendszert.490 Az információs társadalom,491 mint a XX. század második felében megjelenő tudásalapú posztindusztriális társadalmi berendezkedés, az infokommunikációs eszközök elterjedésével gyökeresen átalakította mind az üzleti szféra (Business – B), mind a magánszféra (Citizen – C) kommunikációszervező szokásait, megteremtve ezzel azt az általánosan felmerülő igényt, hogy a fentnevezettek az állammal való kapcsolattartásban is igénybe vehessék ezen eszközök nyújtotta új lehetőségeket. Az állam maga is igényt formál az új megoldások alkalmazására, mintegy belső kényszerként jelenik meg a hatékony működést elősegítő infokommunikációs technológiák beépítése az államszervek (Government – G) működési mechanizmusaiba. Megvizsgálva az állam szerepvállalásának újragondolását a XXI. században, miszerint az „éjjeliőr” szerepkörből kilépve, a jóléti állam eszméit meghaladva, harmadik lépésként eljutunk a fogyasztói társadalom elvárásainak megfelelő szolgáltató államhoz,492 ahol az állam elsődleges elvárása a társadalomirányítás szereplőitől, hogy az irányítás tárgyának, azaz a társadalomnak igényeit szem előtt tartva szervezze feladatait, teret engedve ezzel az alulról szerveződő feladatallokációnak. Mindezen tényezők egymást erősítve hatnak abba az irányba, ami végső soron az információs társadalom keretei között megvalósuló új társadalmi berendezkedéshez vezet.

Közigazgatási jog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 623 7

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave