Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog I.

A szakigazgatás általános alapjai, nemzetközi összefüggései. Az állami alapfunkciók igazgatása


Az eEurope 2005 akcióterv

A Európai Tanács (2002 márciusában) felkérte a Bizottságot, hogy készítsen egy olyan eEurope cselekvési tervet, amely „2005-re a szélessávú hálózatoknak az Unióban való széles körű rendelkezésre állására és használatára és az Ipv6-os internetprotokoll fejlesztésére, valamint a hálózatok és információk biztonságára, az e-kormányzatra, tanulásra, e-egészségügyre és e-kereskedelemre” fekteti a hangsúlyt.502 Ezt követően az eEurope 2005 cselekvési tervet az Európai Tanács sevillai ülésén fogadták el (2002 júniusában). Az új akcióterv központi eleme a szélessávú internet és az ezáltal kibővülő szolgáltatási lehetőségek fejlesztése volt, külön figyelmet fordítva az immár kibővült 25 (majd 27) tagú Európai Unióban jelentkező multikulturális környezetre. Az akcióterv legnagyobb sikerét pontosan az eltérő kultúrával, intézményi struktúrával rendelkező tagállamok közötti párbeszéd megindulásával érte el. Az egyes tagállamok (tagállami szervek) közötti együttműködés feltételezi a kommunikáció képességét, ami nem is olyan egyértelmű egy multikulturális környezetben. A probléma megoldására az 1990-es évektől voltak kísérletek (IDA, IDA II. – IDA: Interchange of Data between Administrations, Kormányzati szervezetek közötti adatcsere program), de igazi sikert az eEurope akcióterv kereteiben létrejött a páneurópai e-kormányzati szolgáltatásoknak közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok részére történő interoperábilis nyújtásáról szóló 2004. április 21-i 2004/387/EK európai parlamenti és tanács határozat (IDAbc) hozta meg, amely rögzítette az interoperabilitást503 mint alapelvet. A back office, azaz jellemzően G2G kapcsolatok szabályozásában a kommunikáció formalizálásával, szabványok kidolgozásával lehetséges leghatékonyabban eredményt elérni, ezzel párhuzamosan az IDAbc program célja volt többek között a közigazgatási szervek közötti megfelelő információcsere lehetővé tétele, közösségi döntéshozatali folyamat és a közösségi intézmények közötti kommunikáció támogatása, illetve hozzájárulni a tagállamok közigazgatási szervei és a Közösség erőfeszítéseihez.

Közigazgatási jog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 623 7

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave