Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog I.

A szakigazgatás általános alapjai, nemzetközi összefüggései. Az állami alapfunkciók igazgatása


Történeti áttekintés

Minden, a személyekhez kapcsolódó nyilvántartás alapját az anyakönyvekbe bejegyzett adatok jelentik. Az anyakönyvek használata általánosnak mondható a modern államokban, mely nyilvántartási formának a létrehozatalát és az elterjesztését a közigazgatás a katolikus egyháznak köszönheti. III. Pál pápa 1542-ben eredetileg a reformáció visszaszorítása érdekében hívta össze a tridenti zsinatot, amely 1563-ig három szakaszban ülésezett. Az utolsó ülésszak alkalmával született döntés – egyebek között – az egyházi anyakönyvek bevezetéséről. Ettől az időponttól kezdődően a plébániákon (a plébánosok vagy más egyházi személyek) anyakönyvekbe jegyezték be a keresztelésre, a bérmálásra, a házasságkötésre és az elhalálozásra vonatkozó adatokat. Az anyakönyveknek az egyház általi bevezetése arra vezethető vissza, hogy a kánonjog nem engedte meg bizonyos rokonsági fokon belül a házasságot (pl. az unokatestvérek közötti házasságkötés az egyházi jogban ma sem engedélyezett), a rokonsági fok viszont sehol sem volt nyilvántartva. A keresztelések időpontjának anyakönyvben történő rögzítése viszont lehetővé tette egy olyan adatbázis kialakítását, amelyből visszakereshető volt az esetleges házassági akadályt jelentő vérrokonsági kapcsolat. Az anyakönyvek vezetésén túlmenően a plébánosok végeztek más, a népesség nyilvántartásához kapcsolódó tevékenységet is. V. Pál pápa nevéhez kapcsolódik a Rituale Romanum, amely elrendelte, hogy minden év húsvétjának idején össze kell írni az adott településen élő összes személyt családonként és háztartásonként. Ezzel a megoldással minden esztendőben mintegy „pillanatfelvétel” készült a települések lakosságáról. Az egyházi anyakönyvekbe nemcsak katolikus, hanem más vallású személyeket is bejegyeztek, és az anyakönyvezett személyek rangjára sem voltak tekintettel, a nemesi vagy főnemesi származású személyek anyakönyvi eseményei ugyanabban az anyakönyvben szerepeltek, mint a jobbágyoké.

Közigazgatási jog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 623 7

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave