Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog II.

Gazdasági közigazgatás, infrastruktúra igazgatás


Vasúti alapfogalmak

A vasút kötöttpályás közlekedési eszköz. Előképe már az ókorban megjelent: a Korinthoszi-földszorosnál a hajókat egy kötött pályára helyezték és átvontatták a néhány kilométer hosszúságú szárazföldi szakaszon. A középkorban is alkalmaztak kötöttpályás közlekedési módokat, ahol elsősorban emberi vagy állati erő mozgatta a közlekedési eszközöket. A bányákból a kibányászott nyersanyagot általában ilyen módon juttatták a felszínre, de egyéb használati módok is ismeretesek voltak. Az ipari forradalom nyomán megugrott termelés a kereskedelem térhódítását eredményezte, és a tömeges áruforgalom felszínre hozta azt a problémát, hogy az áruk nagy volumenben való szállítása az addigi módokon nem volt megoldható, a vízi kereskedelmi utak nem bizonyultak elégségesnek. A közúti közlekedés kezdetlegessége is a kötött pálya felé terelte a terveket, hiszen annak nagy előnye volt a közúthoz képest, hogy csak a gördülő kerekek alá, tehát sokkal kisebb felületen kellett szilárd burkolatot készíteni.935 A vasúti közlekedés egyik legfontosabb fogalma tehát a vasúti pálya, azaz a vasúti vágány, az alatta levő, valamint a hozzátartozó védő földterület, továbbá a különleges vasút működéséhez szükséges szerkezet, illetve földterület, valamint az azt hordozó és mozgásirányát meghatározó tartószerkezete. Ezen közlekednek a vasúti járművek, amelyek közös jellemzője a vasúti sínen való közlekedés. Vannak a hagyományos, „sínen gördülő kerekek” megoldáshoz képest speciális vasutak, ahol szintén kötött pályán történik a közlekedés, ezeket hívja a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) különleges vasútnak: a magasvasút, a felszín alatti vasút (metró, kéregvasút), a fogaskerekű vasút, a sikló, a függővasút és a sífelvonó. Mágneses vasút (maglev) hazánkban nem működik, így azt nem is említi a Vtv.936

Közigazgatási jog II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 624 4

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave