Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog II.

Gazdasági közigazgatás, infrastruktúra igazgatás


Az EUMSz 101. és 102. cikk egységes alkalmazásának biztosítékai

A versenykorlátozó megállapodások tilalma tekintetében tehát harmonizáció érvényesül az EU-ban, ami azt jelenti, hogy az 1/2003/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdése alapján a nemzeti hatóságok nem tilthatnak meg olyan megállapodást, amely az EUMSz 101. cikk szerint nem lenne tiltott – akkor sem, ha egyébként nemzeti jogukat alkalmazzák. Az 1/2003/EK rendelet 16. cikk (2) bekezdése alapján a tagállami hatóságok nem hozhatnak olyan döntést, amely ellentétes a Bizottság joggyakorlatával. Emiatt a nemzeti hatóságoknak a döntésük meghozatala előtt 30 nappal meg kell küldeniük a Bizottságnak a tervezett döntésük összefoglalóját. Ha a Bizottság nem ad véleményt, vagy 30 napon belül a tárgyban nem indít eljárást, akkor a nemzeti hatóság meghozhatja a döntést. Egyébként pedig, ha a Bizottság eljárást indít egy ügyben, akkor abban a tárgyban nemzeti eljárás már nem kezdeményezhető, illetve a folyamatban lévő ilyen eljárást meg kell szüntetni. A Bizottság alapvetően két hónapon belül indít meg olyan eljárást, amelyben nemzeti vizsgálat van folyamatban. Ezt követően például akkor, ha a várható döntés ellentétes a hasonló ügyben hozott korábbi döntéssel vagy a joggyakorlattal, ha az EU-s versenypolitika fejlesztése bizottsági döntéshozatalt indokol (pl. újszerű kérdés felmerülése, hatékony jogérvényesítés). A tagállamok olyan esetben, amikor a Bizottság élni kíván az eljárás indítási jogával, kérhetik a tagállami versenyhatóságokból álló tanácsadó testület összehívását. Ez a testület vitatja meg a bizottsági döntés- és rendelet/közlemény/iránymutatás tervezeteket, és a döntéstervezetek vonatkozásában a Bizottság a testület véleményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe is veszi.61 A testület bármely tagállami hatóság vagy a Bizottság kezdeményezésére tagállami ügyekkel is foglalkozhat.62

Közigazgatási jog II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 624 4

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave