Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog II.

Gazdasági közigazgatás, infrastruktúra igazgatás


A légi közlekedés európai szervezetei

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (European Aviation Safety Agency, a továbbiakban: Ügynökség) az Európai Unió decentralizált ügynöksége, amelyet az 1592/ 2002/EK rendelet hívott életre, majd pedig a 216/2008/EK rendelet szabályozott újra. A rendeletek sajátossága, hogy az Ügynökség felállítása mellett ezek rendezik a légi járművek légialkalmasságának engedélyezési szabályait, és – 2008 óta – a szakszolgálati engedélyek, valamint a légi járművek üzemben tartásának engedélyezési szabályait. Az Ügynökség vezetője az ügyvezető igazgató, aki mellett igazgatók dolgoznak, míg a legfőbb döntéshozó szerve az Igazgatóság, amelybe minden tagállam egy-egy tagot delegálhat, valamint a Bizottságot is egy tag képviseli. Az Igazgatóság feladata az Ügynökség tevékenységéről szóló általános jelentés elfogadása, a vezetők kinevezése, a munkaprogram elfogadása, a költségvetési feladatok ellátása. Az Ügynökségen belül fellebbezési tanácsok működnek, amelyek három szakértő tagból állnak, és a rendeletekben meghatározott egyedi döntések ellen lehet hozzájuk fordulni jogorvoslattal. A rendeletek ezen a ponton aránylag részletesen szabályozzák a döntéshozatal eljárási szabályait, lefektetve olyan alapelveket, mint a meghallgatáshoz való jog, a határozatok közlésének és indokolásának kötelezettsége, illetve szabályokat a döntés saját hatáskörben történő módosítására, és a fellebbezési eljárásra. A rendeletek az Ügynökség feladatát a repüléstechnikai termékekkel és a személyzettel, szervezetekkel kapcsolatos feladatokként foglalja össze. Ebben a körben az Ügynökség véleményeket és ajánlásokat tehet a Bizottságnak, kiadja a típusalkalmassági előírásokat (légialkalmassági szabályzatok, útmutató dokumentumok), egyedi határozatokat hoz, ellenőrzi a szabályok betartását, kutatási tevékenységek fejlesztésében, finanszírozásában vesz részt. Az egyedi határozatok egyik területe a légialkalmasság és a környezetvédelmi követelmények, itt egyrészt termékenként meghatározza ezek előírásait, illetve egyedi bizonyítványokat állít ki a megfelelőségről. Egyedi határozatokat ad ki az Ügynökség 2008 óta pilótabizonyítványok és légi üzemben tartási bizonyítványok formájában. A 2008-as rendelet ezen túlmenően intézményesíti az Ügynökség bírságolási jogát is. Ennek keretében a magánszemélyekkel és a vállalkozásokkal szemben, amelyeknek valamilyen bizonyítványt adott ki, az éves jövedelmük 4%-ig terjedő pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabhat ki, ha nem teljesítik a rendeletben foglalt előírásokat. Megalakulása óta az Ügynökség hatáskörei folyamatosan bővültek, mára jogosultsága van korábban tagállami hatáskörbe tartozó határozatok közvetlen kiadására, illetve a szabályozó hatósági jogkörökkel is rendelkezik, vagyis az egyedi határozat formájában bocsát ki általános szabályokat (pl. termékelőírások).

Közigazgatási jog II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 624 4

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave