Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog II.

Gazdasági közigazgatás, infrastruktúra igazgatás


Az opportunitás

Bot főtanácsnok az Athinaïki Techniki ügyben előterjesztett indítványában rámutatott arra, hogy azokat a kötelezettségeket, amelyek a Bizottságot egy állítólagos állami támogatást bejelentő panasz esetén terhelik, két indok igazolja. Egyrészt, ezek a kötelezettségek abból a tényből fakadnak, hogy ez az intézmény – a Tanács hatáskörétől eltekintve1118kizárólagos hatáskörrel rendelkezik valamely támogatás Szerződéssel való összeegyeztethetőségének a megállapítására. Másrészt, ezek a kötelezettségek az állami támogatások általános tilalmán alapulnak. E kizárólagos hatáskör és ezen általános tilalom alapján a Bizottság köteles ügyelni arra, hogy egyetlen Szerződéssel ellentétes állami támogatást se ítélhessenek oda, vagy tarthassanak fenn.1119 A panasz kezelése tárgyi és időbeli következményekkel jár. Tárgyi szempontból a Bizottság kötelezettsége, hogy elvégezze a panasz gondos és elfogulatlan vizsgálatát. E gondossági kötelezettség jelentheti azt is, hogy a Bizottság köteles olyan ténybeli és jogi elemeket is megvizsgálni, amelyekre a panaszos nem hivatkozott kifejezetten. Már a Sytraval ügyben kimondta az uniós joggyakorlat a Bizottság eme kötelezettségét. Akkor úgy fogalmazott a Bíróság, hogy a Bizottság köteles a Szerződésekben foglalt, az állami támogatásokkal kapcsolatos alapvető szabályok kikényszerítése érdekében a panasz gondos és elfogulatlan kivizsgálására, olyan elemekre is kiterjedően, amelyek nem szerepeltek a panaszos hivatkozásában.1120 A kötelezettség tehát valódi vizsgálati, inkvizitórius eljárást jelent, amelynek lefolytatását az opportunitás hiányával is jellemeznek.1121 Időbeli szempontból a Bizottság kizárólagos hatásköréből és az állami támogatások általános tilalmából az következik, hogy ez az intézmény, ha hozzá panasz érkezik, nem húzhatja el határozatlan ideig a panaszban bejelentett állami intézkedések előzetes vizsgálatát. Az előzetes vizsgálatot a Bizottság ésszerű határidőn belül köteles elvégezni. A határidő ésszerű voltát az egyes esetek jellemző körülményei alapján kell megítélni, így például az ügy hátterére és összetettségére, valamint a különböző eljárási szakaszokra tekintettel.1122

Közigazgatási jog II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 624 4

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave