Tartalomjegyzék

• Közigazgatási jog III.
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightEgészségügyi jog és igazgatás
  • chevron_right1. Az egészségügyi közigazgatás kialakulása. Az állami feladatok változása az egészségügyben
    • 1.1. A gyógyítás és az egészségügy kezdetei
    • 1.2. Az egészségügyi közigazgatás kialakulása Magyarországon
    • 1.3. A polgári magyar egészségügy az I. világháború végéig
    • 1.4. Az egészségügy a két világháború között
    • 1.5. A szocialista egészségügy
    • 1.6. Változások 1990 után
  • chevron_right2. Az egészségügy jogi szabályozása
    • 2.1. Alkotmányos szabályozás
    • 2.2. Az egészségügy viszonyait szabályozó törvények
    • 2.3. Egyéb jogforrási szintek
    • chevron_right2.4. Nemzetközi szabályozás
      • 2.4.1. Egyetemes egyezmények
      • 2.4.2. Európai egyezmények
      • 2.4.3. Kétoldalú egyezmények
    • 2.5. Az Európai Unió szabályozása
  • chevron_right3. Az egészségügyi ágazati közigazgatás szervezete
    • 3.1. Közigazgatási szervek
    • 3.2. Az ágazati igazgatásban közreműködő egyéb szervek
  • chevron_right4. Népegészségügy, közegészségügy, járványügy
    • 4.1. Fogalmak
    • 4.2. A közigazgatás népegészségügyi feladatai
    • 4.3. Járványügy
    • 4.4. Nemzetközi szabályozás
    • 4.5. Európai uniós feladatok és hatáskörök
  • chevron_right5. A gyógyító-megelőző ellátás
    • chevron_right5.1. Az egészségügyi szolgáltató – beteg viszony
      • 5.1.1. Az egészségügyi szolgáltatás fogalma, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
      • 5.1.2. Az egészségügyi szolgáltató – beteg jogviszony
    • chevron_right5.2. Az egészségügyi ellátórendszer
      • 5.2.1. Az egészségügyi ellátórendszer szakmai tagolódása. A progresszivitás elve
      • 5.2.2. Az egészségügyi szolgáltatók tulajdoni és működési formái
    • chevron_right5.3. Egészségbiztosítás
      • 5.3.1. A biztosítottak és egyes ellátásokra jogosultak
      • 5.3.2. Az ellátások: a „szolgáltatási csomag”
      • 5.3.3. Az egészségbiztosításba „befogadott” szolgáltatók
      • 5.3.4. A biztosító
      • 5.3.5. Az egészségügyi ellátások fedezete. Finanszírozási technikák
  • chevron_right6. Gyógyszerügyi igazgatás
    • 6.1. Az állami beavatkozás szerepe és szükségessége a lakossági gyógyszerellátásban
    • chevron_right6.2. Szabályozási szintek a gyógyszerügyben
      • 6.2.1. A magyar szabályozás
      • 6.2.2. Az uniós szabályozás szerepe
      • 6.2.3. Önszabályozás
    • chevron_right6.3. A gyógyszerügyi igazgatás szervezetrendszere
      • 6.3.1. Országgyűlés
      • 6.3.2. Kormány
      • 6.3.3. Az egészségügyért felelős miniszter
      • 6.3.4. Központi hivatalok
      • 6.3.5. A gyógyszerügyben érintett nem állami szervek
    • chevron_right6.4. A gyógyszerellátás főbb területei
      • 6.4.1. Gyógyszerkutatások támogatása
      • 6.4.2. Gyógyszergyártás engedélyezése
      • 6.4.3. A gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezése
      • 6.4.4. Gyógyszer-nagykereskedelem engedélyezése
      • 6.4.5. A gyógyszer kiskereskedelem – a gyógyszertárak – engedélyezése
    • chevron_right6.5. Gyógyszerbiztonság
      • 6.5.1. Gyógyszer mellékhatások
      • 6.5.2. Hamisított, minőségi hibás, alaki hibás gyógyszer
    • 6.6. Gyógyszerek egészségbiztosítási támogatása
    • 6.7. A gyógyszerellátással összefüggő állami, közhatalmi eszközök
  • 7. Gyógyászati segédeszköz ellátás
• chevron_rightKöznevelés – közoktatás szakigazgatási alapjai
  • 1. Az oktatás fejlődése
  • 2. Az oktatáshoz való jog nemzetközi szabályozása
  • chevron_right3. A közoktatás magyar története és fejlődése
    • 3.1. Az abszolutizmus időszaka
    • 3.2. A kiegyezés utáni időszak szabályozása 1945-ig
    • 3.3. A II. világháború utáni időszak közoktatásügye
    • 3.4. Az 1985. évi I. törvény
    • 3.5. A rendszerváltás utáni szabályozás: az 1993. évi LXXIX. törvény
  • 4. Az oktatás alkotmányi szintű szabályozása
  • chevron_right5. A közoktatás – köznevelés törvényi szabályozása
    • 5.1. A köznevelés közfeladatai, a feladatellátásra kötelezettek
    • 5.2. Köznevelési intézmény alapítása és fenntartása
    • 5.3. Az Alkotmánybíróság álláspontja a helyi önkormányzatokat érintő megváltozott szabályozásról
    • 5.4. Tankötelezettség
    • chevron_right5.5. A köznevelési intézmények
      • 5.5.1. A köznevelési rendszer intézményei
      • 5.5.2. A köznevelési intézmények jogállása
      • 5.5.3. A köznevelési intézmények belső igazgatása
    • chevron_right5.6. A tanulói mint közintézeti jogviszony
      • 5.6.1. Az intézményi jogviszony keletkezése és megszűnése
      • 5.6.2. Fegyelmi és kártérítési eljárás
      • 5.6.3. A jogorvoslatok rendje
    • chevron_right5.7. A közoktatás állami irányítása
      • 5.7.1. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter
      • 5.7.2. Az Oktatási Hivatal
      • 5.7.3. A fővárosi, megyei kormányhivatal
    • 5.8. A köznevelési rendszer finanszírozása
  • chevron_right6. A köznevelés – közoktatás uniós vonatkozásai
    • 6.1. A szerződéses rendelkezések
    • 6.2. Közösségi oktatási programok
• chevron_rightFelsőoktatási igazgatás
  • 1. A közigazgatási beavatkozás indokai a felsőoktatási rendszerben
  • 2. A magyar felsőoktatási igazgatás szabályozási rendszere
  • 3. A felsőoktatási autonómia
  • chevron_right4. A felsőoktatási igazgatás szervei
    • 4.1. Országgyűlés
    • 4.2. Köztársasági elnök
    • 4.3. Kormány
    • 4.4. Miniszterek
  • 5. Oktatási Hivatal
  • chevron_right6. A felsőoktatási igazgatásban közreműködő szervek
    • 6.1. Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB)
    • 6.2. Magyar Rektori Konferencia
    • 6.3. Országos Doktori Tanács
    • 6.4. Felsőoktatási Tervezési Testület
    • 6.5. Hallgatói érdek-képviseleti szervek
  • 7. Fenntartói irányítás
  • 8. A felsőoktatási intézmény
  • 9. A felsőoktatási intézmények finanszírozása, vagyongazdálkodás
  • 10. A felsőoktatásban folyó képzések rendszere
  • 11. Oktatók – kutatók
  • chevron_right12. A hallgatók
    • 12.1. Hallgatói jogviszony létrejötte, megszűnése, szünetelése
    • 12.2. A tanulmányok költségviselésének formái
    • 12.3. A hallgatók jogai és kötelezettségei
• chevron_rightGyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás
  • chevron_right1. A gyermekvédelem és a közigazgatás összefüggései
    • 1.1. Alapfogalmak
    • 1.2. A gyermekvédelem kialakulása és története
    • 1.3. A gyermekvédelem szabályozása
    • 1.4. A gyermekvédelem alapelvei
    • 1.5. A gyermekek jogai
    • 1.6. A gyermeki jogok védelme
  • chevron_right2. A gyermekvédelmi ellátások rendszere
    • chevron_right2.1. Az alapellátások
      • 2.1.1. Pénzbeli ellátások
      • 2.1.2. Természetben nyújtott ellátások
      • 2.1.3. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
    • chevron_right2.2. Szakellátások
      • 2.2.1. Otthont nyújtó ellátás
      • 2.2.2. Utógondozói ellátás
      • 2.2.3. Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás
  • chevron_right3. Gyermekvédelmi gondoskodás (hatósági intézkedések)
    • 3.1. Védelembe vétel
    • 3.2. Családba fogadás
    • 3.3. Ideiglenes hatályú elhelyezés
    • 3.4. Nevelésbe vétel
    • 3.5. Nevelési felügyelet
  • chevron_right4. A gyermekvédelem intézményrendszere
    • 4.1. A települési önkormányzat feladatai
    • 4.2. A megyei fenntartó feladatai
    • 4.3. A feladatok ellátásának módja
    • 4.4. A miniszter feladatai
  • chevron_right5. A gyámügyi igazgatás (hatósági) feladatai
    • 5.1. A jegyző feladat- és hatásköre
    • 5.2. A járási gyámhivatal feladat- és hatásköre
    • 5.3. A szociális és gyámhivatal feladat és hatásköre
• chevron_rightKulturális igazgatás
  • 1. A kulturális igazgatás fogalma
  • 2. A kulturális igazgatás alanya, az állami beavatkozás mértéke, területei
  • chevron_right3. A kulturális jog fogalmának meghatározása, helye a jogrendszeren belül
    • 3.1. A kulturális jog alkotmányos alapjai
  • chevron_right4. A kulturális örökség védelme
    • 4.1. A kulturális örökség alapvető fogalmi körei
    • chevron_right4.2. A kulturális örökség védelmére vonatkozó általános szabályok
      • 4.2.1. A műemlékek védelme
      • 4.2.2. A régészeti örökség védelme
      • 4.2.3. A kulturális javak védelme
  • chevron_right5. A közgyűjtemények szerepe a kulturális igazgatásban
    • 5.1. A muzeális intézmények igazgatása
    • chevron_right5.2. A könyvtárakról és levéltárakról
      • 5.2.1. A könyvtárak igazgatása
      • 5.2.2. A levéltárak igazgatása
    • 5.3. A közművelődés helye a kulturális igazgatásban
• chevron_rightSzociális igazgatás
  • chevron_right1. A szociális igazgatás kialakulása és fejlődése
    • 1.1. A szociálpolitika előtt: gondoskodás a prekapitalista társadalmakban
    • chevron_right1.2. Az államilag szervezett szociálpolitika kialakulása a XIX. században
      • 1.2.1. Az államilag szervezett szociálpolitika kialakulása Nagy-Britanniában
      • 1.2.2. Az államilag szervezett szociálpolitika fejlődésének útja az európai kontinensen a XIX. században
    • chevron_right1.3. Az államilag szervezett szociálpolitika kialakulása és fejlődése a XX. században
      • 1.3.1. Az államilag szervezett szociálpolitika és szociális igazgatás fejlődése az angolszász államokban a XX. században
      • 1.3.2. Az államilag szervezett szociálpolitika és szociális igazgatás fejlődése a kontinentális államokban a XX. században
  • chevron_right2. A fejlett államok szociális ellátórendszereinek főbb modelljei
    • 2.1. A skandináv jóléti modell
    • 2.2. A „liberális” jóléti modell
    • 2.3. A kontinentális európai jóléti modell
  • chevron_right3. A szociális igazgatás fogalmi és szabályozási keretei. A szociális igazgatás alrendszerei
    • 3.1. A szociálpolitika értelmezési keretei
    • 3.2. A szociális ellátórendszer alrendszerei
    • 3.3. A szociális ellátásokat szabályozó jogszabályok
  • chevron_right4. A szociális ellátások csoportosítása
    • 4.1. Az ellátások mibenléte és természete szerinti csoportosítás
    • 4.2. Az ellátáshoz való hozzájutás elve szerinti csoportosítás
    • 4.3. Az ellátások finanszírozása alapján történő csoportosítás
    • 4.4. A szociális ellátórendszer szintjei szerinti csoportosítás
    • 4.5. A jogosultak csoportjai alapján történő szabályozás
  • chevron_right5. Szociális jogok és szociális igazgatás az Európai Unióban
    • chevron_right5.1. Jogforrások
      • 5.1.1. Elsődleges joganyag
      • 5.1.2. Másodlagos joganyag
    • 5.2. Az uniós szociálpolitika fejlődése
    • 5.3. Az Európai Szociális Alap (ESZA)
  • chevron_right6. A szociális jogok és a szociális ellátások nemzetközi szabályozása
    • 6.1. Egyetemes egyezmények
    • 6.2. Regionális jellegű szociálpolitikai egyezmények: az Európai Szociális Charta és a Módosított Európai Szociális Charta
    • 6.3. Kétoldalú egyezmények
  • chevron_right7. A magyar szociális rendszer általános jellemzői
    • 7.1. A magyarországi szociális igazgatás fejlődése
    • 7.2. A magyar szociális rendszer alrendszerei és a szociális háló szintjei
    • chevron_right7.3. A szociális igazgatásban közreműködő állami szervek
      • 7.3.1. Országgyűlés
      • 7.3.2. A Kormány és a minisztériumok
      • 7.3.3. Nem minisztériumi jogállású központi államigazgatási szervek és azok területi államigazgatási szervei
      • 7.3.4. Területi államigazgatási szervek, államigazgatási feladatokat ellátó önkormányzati szervek
      • 7.3.5. Helyi önkormányzatok
    • 7.4. A szociális ellátórendszer törvényi szabályozása
  • chevron_right8. A szociális igazgatás egyes, fontosabb területei Magyarországon
    • chevron_right8.1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök, a munkanélküliség kezelése
      • 8.1.1. Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök
      • 8.1.2. Passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök
    • chevron_right8.2. A jövedelemmel nem rendelkezők és az alacsony jövedelműek ellátásai
      • 8.2.1. Segélyek és segély jellegű ellátások
      • 8.2.2. A hajléktalanok ellátásai
    • 8.3. Családtámogatások
    • chevron_right8.4. Fogyatékosok, megváltozott munkaképességűek ellátásai
      • 8.4.1. Pénzbeli ellátások
      • 8.4.2. Személyes jellegű ellátást nyújtó intézetek
    • 8.5. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos közigazgatási feladatok
    • chevron_right8.6. Időskorúak ellátásai
      • 8.6.1. Pénzbeli ellátások
      • 8.6.2. Személyes gondoskodás intézményei
    • 8.7. Egyes társadalmi csoportok különleges ellátásai
    • chevron_right8.8. Társadalombiztosítás
      • 8.8.1. A társadalombiztosítás általános kérdései
      • 8.8.2. A magyar társadalombiztosítási rendszer
  • 9. A nem állami szociális tevékenység keretei Magyarországon
• chevron_rightMédiaigazgatás
  • 1. A médiarendszerben történő állami szerepvállalás kialakulása
  • chevron_right2. A médiarendszerben történő állami szerepvállalás céljai
    • 2.1. A sajtószabadság érvényesítése és korlátainak felügyelete
    • 2.2. Médiapluralizmus
    • 2.3. Médiafogyasztó-védelem
    • 2.4. Versenyképes médiapiac
  • chevron_right3. Médiaszabályozási és médiaigazgatási eszközök
    • 3.1. Közszolgálati műsorszolgáltatás
    • 3.2. Engedélyezés
    • 3.3. Műsorszórási kapacitások elosztása
    • 3.4. A médiakoncentráció korlátozása mint a piacra lépés szabályozásának eszköze
    • chevron_right3.5. Az egyes médiapiaci eszközök közötti választást befolyásoló közjogi tényezők
      • 3.5.1. A függetlenség követelménye
      • 3.5.2. A szolgáltatásnyújtás szabadsága mint európai uniós követelmény
  • chevron_right4. A magyar médiaigazgatás rendszere
    • 4.1. Alkotmányos alapok
    • chevron_right4.2. A médiaigazgatás az alkotmányos rendszerben
      • 4.2.1. A köztársasági elnök médiaigazgatási feladat- és hatáskörei
      • 4.2.2. Az Országgyűlés médiaigazgatási feladat- és hatáskörei
      • 4.2.3. A Kormány és egyes miniszterek médiaigazgatási feladat- és hatásköre
    • chevron_right4.3. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerepe a médiaigazgatásban
      • 4.3.1. Előzmények
      • 4.3.2. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogállása
      • 4.3.3. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezete, a feladat- és hatáskörök megoszlása
    • 4.4. A közszolgálati média szabályozása
• chevron_rightA sport igazgatása
  • 1. Tudomány és sport
  • chevron_right2. Sporttörténeti előzmények
    • 2.1. A sport megjelenése és kialakulása. Az ősközösség kora
    • 2.2. Az ókor
    • 2.3. Középkor
    • 2.4. Az újkor és a modern sport megszületése
  • 3. A sport igazgatásának egyes történeti és nemzetközi összefüggései, a sportjog kialakulása és jellemzői
  • 4. A sport jogi kérdéseinek alkotmányos szabályozása
  • 5. Az állam viszonya a sporthoz
  • chevron_right6. A sport és egyes nemzetközi szervezetek kapcsolata
    • 6.1. Európa Tanács
    • 6.2. Az Európai Unió
    • 6.3. Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB)
    • 6.4. Nemzetközi sportági szakszövetségek
  • 7. A sport fogalma
  • chevron_right8. A sportigazgatás funkciói, feladatai és tevékenységfajtái
    • 8.1. A sportigazgatás funkciói
    • chevron_right8.2. A sportigazgatás feladatai
      • 8.2.1. A sporttal kapcsolatos feltételek biztosítása mint humán közszolgáltatás
      • 8.2.2. A sporttal kapcsolatos állami feladatok Magyarországon
    • 8.3. A közigazgatás sporttal kapcsolatos tevékenységformái
  • chevron_right9. A sportigazgatás közigazgatási szervezeti rendszere
    • 9.1. A sportigazgatás szervezeteinek általános alapjai, Magyarországi kialakulása, változásai
    • chevron_right9.2. A sportigazgatás központi állami szervei Magyarországon
      • 9.2.1. Az Országgyűlés
      • 9.2.2. Az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottsága
      • 9.2.3. A Kormány
      • 9.2.4. A minisztérium. A minisztérium szervezeti egységei
    • 9.3. Az önkormányzatok feladatai a sport igazgatásában
    • chevron_right9.4. Szakigazgatási területek
      • 9.4.1. Ingatlanokkal kapcsolatos engedélyezési, építésügyi igazgatás
      • 9.4.2. Rendészeti igazgatás
      • 9.4.3. Sportegészségügyi igazgatás
  • chevron_right10. A sport civil irányítási rendszere és a sport (ön)igazgatásában részt vevő egyéb szervezetek
    • 10.1. Bevezetés
    • 10.2. A Magyar Olimpiai Bizottság, mint a sport civil „irányításának” fő letéteményese
    • chevron_right10.3. Az országos sportági szakszövetségek és más sportszövetségek
      • 10.3.1. A sportszövetségek típusai
      • 10.3.2. A szövetségi normaalkotás versenyjogi vonatkozásai
  • chevron_right11. A sportszervezetek
    • 11.1. A sportegyesület
    • 11.2. A sportvállalkozás
  • 12. A sportoló jogállása
  • 13. A sportszakember és a játékosügynök jogállása
  • chevron_right14. Vitarendezés a magyar sportban
    • 14.1. Sportfegyelmi eljárás
    • 14.2. Doppingszabályozás
    • 14.3. A Sport Állandó Választottbíróság
  • 15. A sport állami támogatásának rendszere

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 625 1

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-iii//