Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog III.

Humán közszolgáltatások igazgatása


A szövetségi normaalkotás versenyjogi vonatkozásai

A modern kor jelensége az, hogy egy adott vállalkozás akár több sportszervezetben is többségi tulajdont, vagy jelentős befolyást szerezhet. Amennyiben ezek a sportszervezetek ugyanabban a versenyrendszerben vesznek részt, az negatívan befolyásolja a verseny tisztaságát, morális és gazdasági szempontból is kifogásolható, még akkor is, ha a sportpiac ezen a téren is eltérően működik más szolgáltatások piacától. Itt ugyanis senkinek nem lehet célja a monopóliumra törekvés, mind a résztvevőknek, mind a fogyasztóknak elemi szükségletük a tényleges versenyhelyzet. A sportszolgáltatás csak addig minősül eladható terméknek, amíg a mérkőzések végkimenetele bizonytalan, már akkor is kisebb az érdeklődés, ha két jelentősen különböző játékerőt képviselő csapat mérkőzik, ha pedig az egymással mérkőző felek azonos tulajdonosi háttere miatt kizárólag a tulajdonos gazdasági érdeke döntené el az eredményt, végképp érdektelenné válna a külvilág számára. (Magyarországon rövid ideig előállt ez a helyzet, amikor az MTK és az FTC egyaránt Várszegi Gábor érdekeltségi körébe került, ezt azonban a későbbi MLSZ tilalom feloldotta. Nemzetközi szinten az ENIC kontra UEFA ügyben merült fel ugyanez a probléma, amikor az UEFA Kupa sorozatban kívánt egyidejűleg indulni a Slavia Praha és az AEK Athén, amelyek szintén ugyanazon befektetői kör tulajdonában voltak, és az UEFA – az Európai Bíróság elvi támogatásával – ezt megtiltotta.) A valódi verseny és a fair play fenntartása érdekében ma már mind a nemzetközi (ideértve az európait is), mind a hazai licenszszabályzatok kizárják azt, hogy az azonos versenysorozatban részt vevő klubok ugyanazon gazdasági érdekkörbe tartozzanak. Ezt a gyakorlatot mind a Nemzetközi Sport Választottbíróság (CAS), mind az Európai Bizottság és a Tanács üdvözli.570

Közigazgatási jog III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 625 1

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave