Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog III.

Humán közszolgáltatások igazgatása


A II. világháború utáni időszak közoktatásügye

Rögtön a II. világháború után egy jelentős változás történt a közoktatás terén: a 6650/1945. ME rendelet felállította a ma is működő 8 osztályos általános iskolákat a korábbi népiskolák helyett és a tankötelezettség időszakát 6–14. életévben határozta meg.160 Ezt a szabályozást erősítette meg később a tankötelezettségről és az általános iskoláról szóló 1951. évi 15. tvr., amely szintén a 8–14. életév közötti tankötelezettségről és az ingyenes és kötelező általános iskolai oktatás bevezetéséről rendelkezett. A későbbi időszakban a tankötelezettség felső korhatárának folyamatos emelése ment végbe. Így előbb a tankötelezettségről és az általános iskoláról szóló 1951. évi 15. tvr. módosításáról szóló 1959. évi 29. tvr. vezette be a 9 éven át tartó kötelező oktatást, majd a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvény tovább emelte azt a 16. életév betöltéséig. A törvény alapján a tankötelezettség a gyermek 6. életévének betöltését követő szeptember hó 1. napjával kezdődik és az általános iskola a nyolcadik osztály sikeres elvégzéséig, illetve legkésőbb annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a gyermek 16. életévét betölti. A tanköteles gyermekek oktatása ingyenes, sem beíratási díjat, sem tandíjat nem kell érte fizetni. Az ingyenes és kötelező nyolcosztályos általános iskolai oktatás bevezetése lényeges változást jelentett, amely az alsófokú oktatási intézmények számbeli növekedésével és az oktatók képzésének a bővülésével járt, amely folyamattal párhuzamosan az óvodák száma is növekedett.161

Közigazgatási jog III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 625 1

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave