Gellén Márton, Hosszú Hortenzia, Szabó Tamás

Közpolitika

Bevezetés, összehasonlítás, fejlesztés


Eredményesség, hatékonyság, hatásosság

Az eredményesség, hatékonyság, hatásosság azok a fogalmak, amelyek rendre előkerülnek a közpolitikai esettanulmányok, elemzések kapcsán. A „3E” vizsgálatán keresztül az egyes szereplők szemszögéből vizsgálhatjuk a közpolitikai hálózatok működését. Egyre inkább az egyes szereplők közpolitikai hálózatokban betöltött szerepére, pozícióira, erőforrásaira helyeződik a vizsgálódási hangsúly. Egyfajta költség–haszon elemzés gyanánt is felfogható a közpolitika, amely mentén alakulhatnak a közpolitikai folyamatok és ciklusok.101 Az eredményesség, hatékonyság, hatásosság fogalmi hármasa a közpolitika ízig-vérig racionális, közgazdasági mentalitású megközelítését jeleníti meg, ezen keresztül könnyűszerrel tudunk kapcsolódni egyéb nagyhatású politika- és társadalomtudományi elméletekhez. Anthony Downs és W. Niskanen a racionális és közösségi választás (racional choice; public choice) elméletével a piaci mechanizmusok és velük az egyéni, intézményi „érdek-önérdek” irányába tolták el a politika, az állam (kormányzat és közigazgatás), de a választópolgárok politikai választási jellegű döntéseinek értelmezését is.102 A jóléti közgazdaságtan olyan teoretikusai, mint Pigou, Pareto (Pareto-optimum) vagy a magyar származású Káldor Miklós (Káldor–Hicks hatékonyság) elméletei alapján az rekonstruálható, hogy az állam s vele a közpolitika kiemelt funkciója a piaci kudarcok adminisztratív közpolitikai korrekciója, s a piacot kiegészítő vagy akár azt helyettesítő jelleggel valósuljon meg. A piaci kudarcok alapulhatnak monopóliumokon vagy éppen túlságosan agresszív s ezáltal destruktív piaci versenyen, tökéletlen információkon, negatív externáliákon (például környezetszennyezés). A modern közpolitika feladata, hogy megfelelő közpolitikai eszközöket alkalmazva hatékonyan egyensúlyozzon a különböző társadalmi csoportok között a piaci kudarcok kezelése során. Így ha keletkeznek is bizonyos társadalmi veszteségek (például növekvő adóterhelés, csökkenő közjavak, átmenetileg romló/szűkülő közszolgáltatások), összességében mégis az átalakítással – közpolitikai intézkedésekkel, reformokkal – nyert szociális pozitívumok, többlet kerüljenek túlsúlyba, megadva a lehetőségét annak, hogy a későbbiekben a nyertesek különböző mechanizmusokon keresztül (sávosan progresszív jövedelemadó-rendszer, objektív alapú mentességek stb.) kompenzálhassák a vesztesek táborát.103

Közpolitika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 626 8

Mi a közpolitika? Milyen politika az, ami eleve nem „köz-”? Sokan még mindig hajlamosak rácsodálkozni, hogy ilyen is van. Pedig a jogi szemléletű közigazgatás csak csigahéj lakó nélkül: szilárd, tartós, de önerőből nem jut sehová.

A közpolitika lényege is ez: ha az emberi közösségnek már van jogállami, demokratikus és remélhetőleg hatékony szervezete, akkor érdemes lenne e szervezetet olyan tevékenységek felé irányítani, amelyek lehetőleg ésszerűek, és a közösség érdekét szolgálják. A közpolitika erre kínál eszköztárat: fogalmakat, gondolatokat, módszereket, elolvasható szakirodalmat, társakat, akikkel fontos tartalmi felismeréseket meg lehet osztani.

A könyv szerzői és lektorai egyetemi oktatók. Amellett, hogy kézikönyvként is forgatható, a kiadvány tankönyvként szolgál a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gellen-hosszu-szabo-kozpolitika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave