Gellén Márton, Hosszú Hortenzia, Szabó Tamás

Közpolitika

Bevezetés, összehasonlítás, fejlesztés


A pártrendszer hatása a közpolitikai döntésekre

A politikai pártok kormányzati döntéshozatalra gyakorolt befolyásának vizsgálatánál nagyon fontos az adott kormány pártpolitikai hátterének tisztázása: egypárti vagy többpárti (úgynevezett koalíciós) kormányzás eseteit különböztethetjük meg a kormányban részt vevő politikai pártok, résztvevők száma alapján. A szakirodalom két tényezőre vezeti vissza a demokratikus kormányzás pártpolitikai alapú vizsgálatát. Egyrészt a már működő pártstruktúra (versengő két- vagy többpártrendszer), másrészt a választási rendszer (többségi; arányos; a két típust keverő vegyes szisztéma) függvénye sok tekintetben, hogy adott demokratikus államban egypárti vagy többpárti koalíciós kormányok alakulnak. Egy tisztán a többségi elvre (kizárólag egyéni választókerületek) épülő választási modell, mint amilyen az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban ismeretes, szükségképpen torzít a választásokon győztes párt javára, jó eséllyel egypárti törvényhozási többséget és szilárd egypárti kormányt eredményezve, anélkül, hogy bárminemű koalíciós kényszer felmerülne. Az így létrejövő, politikai értelemben kétpárti parlamentben nagykoalíciós kényszert és együttműködést (s vele formális nagykoalíciót) csak olyan történelmi–politikai szükséghelyzet indokol, mint például a Winston Churchill vezette nagykoalíciós brit kormány esetében a második világháború idején 1940–1945 között.181 Az arányos (vagy az arányos és többségi elvet keverő vegyes) választási rendszerek viszont éppen az arányosság biztosítására törekedve alkalmazzák a pártlistás választási módszert különböző eszközökkel kombinálva – mint bejutási küszöb, mandátumszámítási modellek (például d’Hont-eljárás, Saint-League módszer). Az arányos és/vagy vegyes választási rendszerek általában kettőnél többpárti törvényhozást eredményeznek, és az esetek túlnyomó többségében többpárti koalíciós kormányokat. Ahogy Enyedi Zsolt és Körösényi András a témával foglalkozó tankönyvükben fogalmaznak, a „…választási rendszerek nem semleges technikák. A róluk szóló döntés messzemenő politikai következményekkel járhat”.182 A választási rendszer megalkotása és átalakítása, a többségi és arányossági elemek sokszor a politikai érdekeknek megfelelő alkalmazása, a választói akarat pontosabb leképezése (minél arányosabb választási szisztéma) vagy éppenséggel annak tudatos módosítása alapjaiban befolyásolják a pártrendszer alakulását és a politikai pártok közötti erőviszonyokat. A választási rendszerek döntős hatással vannak a pártok politikai stratégiáira: a választási szövetségek, együttműködések kialakításánál, illetve a majdani kormányzati koalíciók megfogalmazásánál.

Közpolitika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 626 8

Mi a közpolitika? Milyen politika az, ami eleve nem „köz-”? Sokan még mindig hajlamosak rácsodálkozni, hogy ilyen is van. Pedig a jogi szemléletű közigazgatás csak csigahéj lakó nélkül: szilárd, tartós, de önerőből nem jut sehová.

A közpolitika lényege is ez: ha az emberi közösségnek már van jogállami, demokratikus és remélhetőleg hatékony szervezete, akkor érdemes lenne e szervezetet olyan tevékenységek felé irányítani, amelyek lehetőleg ésszerűek, és a közösség érdekét szolgálják. A közpolitika erre kínál eszköztárat: fogalmakat, gondolatokat, módszereket, elolvasható szakirodalmat, társakat, akikkel fontos tartalmi felismeréseket meg lehet osztani.

A könyv szerzői és lektorai egyetemi oktatók. Amellett, hogy kézikönyvként is forgatható, a kiadvány tankönyvként szolgál a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gellen-hosszu-szabo-kozpolitika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave