Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Korinek László, Lévay Miklós (szerk.)

Kriminológia - szakkriminológia


A vezetési biztonság és hibázás meghatározó szempontjai

Az előzőekből kitűnően a közlekedés biztonságát (annak hiányát) több tényező együttesen, egységes rendszerben determinálja. (L. pl. Hebenstreit, 1961., Kaiser, 1969. 13. o., Roberts, 1971.) A főszereplők: a résztvevő személy(ek), és az aktuális szituáció. A közlekedés biztonsága alapvetően szociológiailag determinált. A közlekedés résztvevőjének döntése nem légüres térben keletkezik. Többnyire a külvilág valamilyen kihívására ad jó (adekvát) vagy rossz (inadekvát) választ. Ez részint az egyén pszichofizikás képességeitől és készségeitől függ. (Pl. milyen gyorsan tud egy ingerre válaszolni vagy éjszaka milyen sebesség mellett látja be a vezetett jármű féktávolságát?) Azonban alapos okunk van azt feltételezni (bizonyítani minden bizonnyal csak közvetetten lehet), hogy a szociológiai determinánsok biztosítják (vagy teszik bizonytalanná, esetleg lehetetlenné) a környezet kihívásaira adott adekvát (vagy inadekvát) válaszreakciókat az egyén pszichofizikális képességei és készségei által biztosított mozgástéren belül. (Pl. mit tart olyan fontos ingernek, amire azonnal reagálnia kell? S ez a reakció miben nyilvánul meg? Észreveszi-e a zebrára lelépni szándékozó gyalogost? Ha gyalogost lát a zebrán: gyorsít-e, hogy megállásra kényszerítse vagy lassít, hogy elsőbbséget biztosítson számára?) Ezért van az, hogy megfigyelhetünk adottságaiban gyengébb embereket a közlekedésben jobb képességű társaiknál biztosabban helytállni.

Kriminológia - szakkriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 627 5

Tankönyvünk alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia egésze, illetve egyes területei ismeretanyagának szakszerű, ugyanakkor közérthető és az olvasó számára is élvezetes bemutatása. Szerzőink az ismeretközlés és az ismeretek értelmezésének szándékával írták a kötet három nagy egységét és számtalan fejezetét. Ha az egyes témakörök ezt lehetővé teszik, akkor a szerzők - problémafelvetésként - egy-egy jogesettel vagy "hétköznapi történettel" vezetik be a tananyagrészt, és ezek után bontják ki az adott fejezetet. Amennyiben az egyes témakörök indokolják, az olvasó nemcsak utalást talál az adott tárgykör nemzetközi dokumentumaira [pl. ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió, valamint más nemzetközi szervezetek (pl. OECD) egyezményei, ajánlásai, egyéb iránymutatásai], hanem azok kriminológiai szempontból lényeges tételeit a tankönyv minden része ismerteti is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gonczol-kerezsi-korinek-levay-kriminologia-szakkriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave