Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Korinek László, Lévay Miklós (szerk.)

Kriminológia - szakkriminológia


Gender vakság-, férfikutatás

Az „általános” vagy „emberi” kategóriák, és azok az elméletek, amelyek valamennyi társadalmi jelenségre és emberre vonatkoznak, nem tesznek különbséget a nemek között. A szakirodalom gender-vakságnak nevezi azt a jelenséget, amikor a társadalom „normális” menetét, törvényszerűségeit a férfiakra vonatkoztatjuk, s ehhez külön magyarázat nem szükségeltetik (Messerschmidt, 1993.). A fővonaltól (mainstream-től) való eltérés a nőket jelenti, s a velük kapcsolatos jelenségek szorulnak indoklásra. (Az angolban ennek érzékeltetésére használják a „malestream” fogalmát.) Így válik érthetővé a női bűnözés hangsúlyozott helye a kriminológiai kutatásokban, miközben szó sem esik a férfiak nemi meghatározottságáról. Talán ez még nem is indokolná, hogy a kriminológiai kutatásokban miért nem merült fel az az egyszerű kérdés, hogy miért a férfiak bűnöznek inkább, és miért a férfiakat érintik jobban az egyéb devianciaformák is. Ahhoz, hogy a „miért a férfiak” kérdése napirendre kerüljön, a feminizmus igen hatásos szemléletének térnyerésén keresztül vezetett az út. Tagadhatatlanul feminista hatásra, mondhatni átvéve annak módszertanát, jelent meg a tudományos gondolkodásban a „másik” nem, a meńs studies, azaz a férfikutatás. A ma még a nyugati világban is csak helyenként feltűnő, és egyre szaporodó publikációkkal erősödő kutatási irányzat a kriminológiában is megjelenik (Connell, 1988., Messerschmidt, 1993., Newburn–Stanko, 1996.).

Kriminológia - szakkriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 627 5

Tankönyvünk alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia egésze, illetve egyes területei ismeretanyagának szakszerű, ugyanakkor közérthető és az olvasó számára is élvezetes bemutatása. Szerzőink az ismeretközlés és az ismeretek értelmezésének szándékával írták a kötet három nagy egységét és számtalan fejezetét. Ha az egyes témakörök ezt lehetővé teszik, akkor a szerzők - problémafelvetésként - egy-egy jogesettel vagy "hétköznapi történettel" vezetik be a tananyagrészt, és ezek után bontják ki az adott fejezetet. Amennyiben az egyes témakörök indokolják, az olvasó nemcsak utalást talál az adott tárgykör nemzetközi dokumentumaira [pl. ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió, valamint más nemzetközi szervezetek (pl. OECD) egyezményei, ajánlásai, egyéb iránymutatásai], hanem azok kriminológiai szempontból lényeges tételeit a tankönyv minden része ismerteti is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gonczol-kerezsi-korinek-levay-kriminologia-szakkriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave