Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Korinek László, Lévay Miklós (szerk.)

Kriminológia - szakkriminológia


Chambliss és Seidman

William J. Chambliss hasonló felfogásban vizsgálta a büntető törvények megalkotásának és alkalmazásának problémáit. Kimutatta, hogy a gazdasági érdekek mozgatják az olyan szabályok statuálását és változtatásait, mint például a csavargásra vonatkozó rendelkezések (Chambliss, 1964.). Robert B. Seidmannal közösen írták a „Law, Order and Power” című könyvet, amelyben kifejtették, hogy a társadalom komplexebbé és differenciáltabbá válásával a konfliktusok rendezésének módja is megváltozik: a közvetlen, konszenzuskereső mechanizmusok helyébe a jog lép, tipikusan kategorikus és a hatalmon lévők érdekeit szolgáló megoldásaival. A jogalkalmazás gépezete szintén a hatalmon lévőktől függ, ezért a mérlegelésen alapuló döntések rendszerint a kiszolgáltatott rétegek számára hátrányosak. A szervezetek az előnyök felé fordulnak és kerülik a feszültségeket. A szegényeknek nincsenek meg az eszközeik arra, hogy ilyen feszültségek generálásával késztessék a hatóságokat igazságosabb (az egyenlőség elvét jobban követő) működésre. Ebből következik, hogy a kisebbségek, általában a hátrányosabb helyzetű csoportok tagjai érzékelhetően túlreprezentálva jelennek meg a bűnügyi statisztikákban (Chambliss–Seidman, 1971. 475. o.). Ennek a gondolatnak újabb feldolgozását olvashatjuk Loïc Wacquant A nyomor börtönei című művében (2001).

Kriminológia - szakkriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 627 5

Tankönyvünk alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia egésze, illetve egyes területei ismeretanyagának szakszerű, ugyanakkor közérthető és az olvasó számára is élvezetes bemutatása. Szerzőink az ismeretközlés és az ismeretek értelmezésének szándékával írták a kötet három nagy egységét és számtalan fejezetét. Ha az egyes témakörök ezt lehetővé teszik, akkor a szerzők - problémafelvetésként - egy-egy jogesettel vagy "hétköznapi történettel" vezetik be a tananyagrészt, és ezek után bontják ki az adott fejezetet. Amennyiben az egyes témakörök indokolják, az olvasó nemcsak utalást talál az adott tárgykör nemzetközi dokumentumaira [pl. ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió, valamint más nemzetközi szervezetek (pl. OECD) egyezményei, ajánlásai, egyéb iránymutatásai], hanem azok kriminológiai szempontból lényeges tételeit a tankönyv minden része ismerteti is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gonczol-kerezsi-korinek-levay-kriminologia-szakkriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave