Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc, Váradi Erika

Magyar büntetőjog - különös rész


A HIVATALI BŰNCSELEKMÉNYEK

A hivatali bűncselekmények körébe tartozó magatartások gyökerei már első büntető törvénykönyvünkben, az 1878. évi V. törvénycikkben megtalálhatóak. A Csemegi-kódex harmadik szakaszának önálló – negyvenkettedik – fejezetét képezték „a hivatali és ügyvédi bűntettek és vétségek”. Közös volt az itt meghatározott tényállásokban, hogy elkövetőjük csak olyan közhivatalnok – azaz az állam közigazgatási, igazságszolgáltatási vagy valamely törvényhatóság vagy község hatósági teendőinek teljesítésére hivatalánál, szolgálatánál, vagy különös megbízatásánál fogva kötelezett személy – lehetett, aki a hivatali bűntettet vagy vétséget a hivatalos hatáskörébe tartozó hatósági teendői teljesítése során valósította meg. De ezen elkövetők közé sorolta a Kódex az állam, törvényhatóság vagy a község által közvetlenül kezelt közalapítványoknál, kórházaknál, tébolydáknál dolgozó felügyelőket, orvosokat, hivatalnokokat vagy szolgákat, bár hatósági funkciót nem láttak el. Közhivatalnoknak minősültek emellett például a királyi közjegyzők is. Ugyanezen fejezetben, a hivatali bűntettekkel és vétségekkel azonos szinten szankcionálta a törvénycikk azokat az ügyvédeket – mint az igazságügynek államilag rendelt nyilvános közegeit –, akik ügyvédi minőségükben eljárva szándékosan károsították meg saját megbízóikat, védenceiket. A fejezet megalkotásának elvi alapját az az alkotmányosságban gyökerező erős törekvés adta, amely a közhatalom kezeléséhez garanciákat kívánt rendelni. Hiszen mindegyik közhatósági tisztviselő az állam által vagy az állam nevében rábízott hatalom birtokosa – s így felelőssé tehető a hatalom kezelésének mikéntjéért.

Magyar büntetőjog - különös rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 629 9

A Miskolci Egyetem Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékének munkatársai által írt tankönyv legújabb kiadása látott napvilágot.

A kötet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Különös Részének fejezeteit tartalmazza, kivéve a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményeket és a katonai bűncselekményeket. Az új Btk. 2013. július 1. napján lépett hatályba, amelynek következtében a Különös Rész joganyaga jelentősen átalakult, több bűncselekmény törvényi tényállása megszűnt, számos tényállás módosult, illetve a törvényalkotó jelentős számban új bűncselekményi tényállásokat iktatott be a Btk. rendszerébe. A kéziratot 2013. augusztus 31. napján zártuk le, a tankönyv azonban a 2013. szeptember 19. napján hatályos büntetőjog teljességét tartalmazza.

A tankönyv feldolgozása követi a magyar szakirodalomban kialakult elméleti felfogást és módszert. Az egyes bűncselekményi törvényi tényállásokat a büntetőjog általános részében elfogadott elméleti tételek alapján meghatározott logikai rendben tárgyaljuk, figyelembe véve az oktatás didaktikai és a joggyakorlat jogértelmezési követelményeit.

A joganyag feldolgozása során a szerzők támaszkodtak a több mint száz éves magyar büntetőjogi tankönyv-irodalom időtálló eredményeire. Egyaránt merítettek a múlt századforduló klasszikus tankönyveiből, a kortárs szakirodalomból és saját kutatómunkájuk eredményeiből.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de emellett okkal bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük elméleti anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-varadi-magyar-buntetojog-kulonos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave