Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc, Váradi Erika

Magyar büntetőjog - különös rész

Terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása

A terrorizmus mint társadalmi jelenség megfogalmazása egyetlen, időtálló definícióban nem lehetséges, inkább különböző megjelenési formái határozhatók meg (politikai, ideológiai, vallási, forradalmi, állami, nem állami terrorizmus, a szervezett bűnözéshez kapcsolódó terrorizmus stb.). Jellemző vonása azonban a terrorcselekményeknek általában személyek vagy a tulajdon ellen irányuló erőszak vagy fenyegetés alkalmazása, politikai vagy társadalmi célok elérése érdekében. A terrorcselekmény tényállása az 1978. évi Btk.-ban történt kodifikálása óta számos alkalommal változott, a legfontosabb a 2003. évi II. törvénnyel történő módosítás volt, amely a 2001. szeptember 11-ei eseményeket követően a terrorizmusra adott sokirányú válaszlépés egyikének tekinthető. A tényállás megszövegezése során a törvényhozó figyelemmel volt a vonatkozó nemzetközi dokumentumok szabályozására, elsősorban az Európai Unió Tanácsának 2002. június 13-ai kerethatározatára, és megállapítható, hogy a magyar szabályozás döntően a kerethatározat rendelkezéseit veszi át. Az új Btk.-ban a jogalkotó – az Indokolás szerint – átláthatóbbá kívánta tenni a terrorcselekményre vonatkozó szabályozást azáltal, hogy három önálló tényállásra bontja azt. A terrorcselekmény kiemelkedő tárgyi súlyát tükrözi, hogy a törvényhozó a bűncselekmény szankciójaként továbbra is a legsúlyosabb alternatív büntetést határozza meg.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 629 9

Jogtudomány

A Miskolci Egyetem Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékének munkatársai által írt tankönyv legújabb kiadása látott napvilágot.

A kötet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Különös Részének fejezeteit tartalmazza, kivéve a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményeket és a katonai bűncselekményeket. Az új Btk. 2013. július 1. napján lépett hatályba, amelynek következtében a Különös Rész joganyaga jelentősen átalakult, több bűncselekmény törvényi tényállása megszűnt, számos tényállás módosult, illetve a törvényalkotó jelentős számban új bűncselekményi tényállásokat iktatott be a Btk. rendszerébe. A kéziratot 2013. augusztus 31. napján zártuk le, a tankönyv azonban a 2013. szeptember 19. napján hatályos büntetőjog teljességét tartalmazza.

A tankönyv feldolgozása követi a magyar szakirodalomban kialakult elméleti felfogást és módszert. Az egyes bűncselekményi törvényi tényállásokat a büntetőjog általános részében elfogadott elméleti tételek alapján meghatározott logikai rendben tárgyaljuk, figyelembe véve az oktatás didaktikai és a joggyakorlat jogértelmezési követelményeit.

A joganyag feldolgozása során a szerzők támaszkodtak a több mint száz éves magyar büntetőjogi tankönyv-irodalom időtálló eredményeire. Egyaránt merítettek a múlt századforduló klasszikus tankönyveiből, a kortárs szakirodalomból és saját kutatómunkájuk eredményeiből.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de emellett okkal bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük elméleti anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-varadi-magyar-buntetojog-kulonos-resz//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero