Csemáné Váradi Erika, Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc

Magyar büntetőjog - általános rész


Befejezettség, bevégzettség

Néhány bűncselekmény esetén azonban a büntetőjogi értelemben vett befejezettség eltér a köznapi értelemben vettől. Ez utóbbit a bevégzettség fogalma öleli fel. Akkor válik egy cselekmény bevégzetté, amikor a jogtárgy elleni támadás véget ér. Például a szexuális erőszak elkövetési magatartásaként megvalósítható közösülés büntetőjogi értelemben – részben a büntetőjogi felelősség kiterjesztése, részben a védett jogi tárgy, illetve a passzív alanyi kör fokozott védelme miatt – már a nemi szervek közösülési szándékkal történő külső érintkezésével befejezetté válik, míg köznapi-biológiai értelemben a behatolás is hozzátartozik (Btk. 197. §). A személyi szabadság megsértése, mint tartós vagy állapot-bűncselekmény esetén, a cselekmény már akkor befejezetté válik, ha az elkövető a sértettet bezárja a szobába, míg bevégzetté akkor, amikor ez a jogellenes állapot véget ér (azaz a személy kiszabadul) (Btk. 194. §).

Magyar büntetőjog - általános rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 628 2

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt.

Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave