Csemáné Váradi Erika, Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc

Magyar büntetőjog - általános rész


A pénzbüntetés

A pénzbüntetés eredete összekapcsolódik a régi kompozíciós (compositio) rendszerrel, a bűncselekmény elszenvedője, illetve annak hozzátartozója részére fizetett megváltással. A Csemegi-kódexben fő- és mellékbüntetésként szerepelt a pénzbüntetés: három pénzbüntetéssel mint főbüntetéssel fenyegetett vétséget tartalmazott, de mellékbüntetésként nagyobb körben kiszabható volt. A pénzbüntetés gyakori alkalmazása a büntetés rendkívüli enyhítéséről szóló rendelkezésnek volt köszönhető. A II. Büntetőnovella (1928. évi X. tc.) jelentős változásokat vezetett be. Egyrészt valamennyi vétségre (és kihágásra) vagylagos főbüntetéssé tette a pénzbüntetést, másrészt annak alkalmazásakor kötelezően előírta az elkövető vagyoni és kereseti viszonyainak vizsgálatát. S a pénzmellékbüntetést ugyancsak szabályozta. A Btá. a II. Büntetőnovella vagylagos büntetési koncepcióját és az általános alkalmazhatóságot elvetette. A pénzbüntetést elsősorban mellékbüntetésként szabályozta, főbüntetésként kivételesen volt alkalmazható. Az enyhítő szakasz alkalmazásával azonban széles körben kerülhetett kiszabásra a pénzbüntetés.

Magyar büntetőjog - általános rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 628 2

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt.

Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave