Csemáné Váradi Erika, Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc

Magyar büntetőjog - általános rész


Jogtörténeti előzmények

A Csemegi-kódex már ismerte a szakképzettséget kívánó foglalkozás gyakorlatától eltiltást, mely a törvény Különös Részében meghatározott esetekben volt alkalmazható. A hivatalvesztéssel járó jogkövetkezmények részben szintén az elítélt közhivatalát, szolgálatát, állását érintették. Az 1950. évi II. törvény a foglakozástól való eltiltást szélesebb körben kívánta lehetővé tenni, nem korlátozta egyes meghatározott bűntettekre, hanem általános szabályt adott arra nézve, hogy annak mikor van helye. Lehetővé tette a szakképzettséget nem kívánó foglalkozástól való eltiltást is. A törvény indokolása kifejezetten utalt arra, hogy a gépjárművezetés szabályainak megszegésével elkövetett bűntettek esetén szintén alkalmazásra kerülhet. A foglakozástól való eltiltást azzal szemben lehetett kimondani, aki szakképzettséget kívánó foglalkozása szabályainak megszegésével vagy azokban való járatlansága következtében követett el bűntettet, illetve foglalkozásának felhasználásával szándékos bűntettet követett el. Ha a bíróság egy évnél hosszabb tartamú börtönbüntetést szabott ki főbüntetésként, és az alkalmazás feltételei megvoltak, a foglakozástól eltiltást kötelezően ki kellett szabni. Az 1961. évi V. törvény a végleges hatályú eltiltás lehetőségét megszüntette, mivel azt határozatlan tartamú szankciónak tekintette. A foglakozástól eltiltásra vonatkozó rendelkezéseknek a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények miatti alkalmazása során felmerült problémák nyomán az 1971. évi 28. tvr. a járművezetéstől eltiltást önálló mellékbüntetésként vezette be. Az 1978. évi IV. törvény a foglalkozástól eltiltást mellékbüntetésként szabályozta, mely azonban a törvényi feltételek fennállása esetén önállóan, főbüntetés kiszabása nélkül is alkalmazható volt. A számos módosítás közül kiemelendő a 2009. évi LXXX. törvény, mely a büntetések kombinált alkalmazásának rugalmasabbá tételét célozta, és a foglalkozástól eltiltást immár nem mellékbüntetésként, hanem büntetésként határozta meg. A 2009. évi CLXIII. törvény a foglalkozástól eltiltás kiszabását kötelezővé tette, ha az elkövető a közélet tisztasága elleni bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával szándékosan követte el.

Magyar büntetőjog - általános rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 628 2

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt.

Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave