Csemáné Váradi Erika, Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc

Magyar büntetőjog - általános rész


Jogtörténeti előzmények

A Csemegi-kódex megkülönböztette a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztését. Mindkét mellékbüntetés a hivatali és közéletben való részvételből zárta ki az elítéltet. A törvényben meghatározott esetekben a szabadságvesztés büntetés mellett akár a két mellékbüntetést együtt is alkalmazni kellett. Rövidebb tartamú szabadságvesztés és pénzbüntetés esetén mellőzhető volt. A tartamuk a bűncselekmény súly szerinti felosztásához igazodott, vétség esetén egy évtől három évig, bűntett esetében pedig három évtől tíz évig terjedhetett. A Btá. a kétféle mellékbüntetést összevonta és közügyektől eltiltás elnevezés alatt szabályozta, tartalmát pedig tágabbra tette, mint amennyire a már említett két mellékbüntetés kiterjedt. A közügyektől eltiltott választójoga, közfeladata, állása, tisztsége elvesztése mellett megszerzett ellátási igényét is elveszíthette. Egy évnél hosszabb tartamú börtönbüntetés alkalmazása esetén a közügyektől eltiltás kimondása kötelező volt, de egyébként is alkalmazhatta a bíróság, ha az elkövető a közügyekben való részvételre méltatlannak mutatkozott. Az 1954. évi 19. tvr. a közügyektől eltiltás helyett az „egyes jogoktól eltiltás” megnevezésű mellékbüntetést vezette be. A cél a büntetés differenciált alkalmazhatósága volt, az eltiltás nem szükségszerűen terjedt ki valamennyi, korábban a közügyektől eltiltás által érintett jogra. Az 1961. évi Btk. ismét egységes mellékbüntetésként szabályozta a közügyektől eltiltást, mivel a jogalkotó álláspontja szerint a gyakorlatban az egyes jogok felfüggesztésére vonatkozó lehetőség nem vált be. Az 1978.évi IV. törvény az új Btk.-val érdemben egyező feltételek mellett tette lehetővé a közügyektől eltiltás alkalmazását, az új Btk. indokolása utal is arra, hogy a közügyektől eltiltás elmélete és gyakorlata egyaránt megfelelő. A közügyektől eltiltással érintett jogok természetesen a társadalmi, gazdasági, jogi változásoknak megfelelően módosultak.

Magyar büntetőjog - általános rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 628 2

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt.

Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave