Csemáné Váradi Erika, Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc

Magyar büntetőjog - általános rész


Magyar büntetőjog-történeti áttekintés a Csemegi-kódex novelláitól napjainkig

A Csemegi-kódex a klasszikus büntetőjog-tudományi iskola jegyeit viseli magán, csak büntetéseket szabályoz. Hazánkban a pozitivista iskola hatása a Liszt-féle közvetítő irányzaton keresztül érvényesült. Az 1908. évi XXXVI. törvénycikk (I.Bn.) a fiatalkorúakkal szemben három új intézkedést vezetett be, a dorgálást, a próbára bocsátást és a javító-nevelést. Az 1913. évi XXI. törvénycikk a közveszélyes munkakerülőkkel szemben dologház, az 1928. évi X. törvénycikk (II.Bn.) pedig a megrögzött bűntettesekkel szemben szigorított dologház alkalmazását tette lehetővé. Az 1948. évi XLVIII. tv. (III.Bn.) a beszámíthatatlan elkövetők biztonsági őrizetéről rendelkezett. Az 1950. évi II. tv. (Btá.) büntetéseket szabályozott, de két intézkedés jellegű jogkövetkezmény is helyet kapott benne, a javító-nevelő munka és a biztonsági őrizet. Az 1961. évi V. törvény (Btk.) már önálló cím alatt szabályozta az intézkedéseket. E körbe tartozott a figyelmeztetés, a kényszergyógykezelés, a kényszerelvonó-kezelés és az elkobzás. Az 1974. évi 9. tvr. a különösen veszélyes visszaesőkkel szemben bevezette a szigorított őrizetet, mely intézkedésre a szabadságvesztés-büntetés letöltését követően került sor, és relatíve határozatlan tartamú volt. Az 1978. évi IV. törvény (Btk.) az intézkedéseket szintén önálló cím alatt szabályozta. A legenyhébb intézkedés a megrovás, és a szintén nevelő jellegű próbára bocsátás, mely felnőtt korú elkövetőkkel szemben is alkalmazhatóvá vált. A kódex szabályozta még a kényszergyógykezelést, valamint az alkoholisták kényszergyógyítását. Ez utóbbira nem csak büntetés kiszabása mellett, hanem büntetést helyettesítő munkaterápiás intézeti kezelésként is sor kerülhetett. További intézkedések az elkobzás, a szigorított őrizet és a pártfogó felügyelet. Az 1989. évi LIV. törvény a szigorított őrizet jogintézményét megszüntette. A törvény indokolása rámutat arra, hogy a szigorított őrizet tartalmilag több szempontból is büntetésnek tekinthető, végrehajtása sem tért el a szabadságvesztéstől. Pusztán relatíve határozatlan tartamú elkülönítést valósított meg, ezzel azonban a társadalomba visszailleszkedés esélyeit csökkentette, az elkövetők személyisége a büntetés-végrehajtási intézet zárt rendszeréhez hasonult. Az 1990. évi XIV. törvény az alkoholisták büntetés helyett alkalmazható munkaterápiás intézeti kezelését szüntette meg. Az egyes intézkedések szabályozása számos alkalommal változott, melyek áttekintésére e helyütt nincs módunk. Kiemelést érdemel még a 2001. évi CXXI. törvény, mely a vagyonelkobzást a mellékbüntetések közül az intézkedések körébe helyezte át, továbbá az intézkedések törvényi felsorolását kiegészítette a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésekkel. Ez utóbbi intézkedésekről (a jogi személy megszüntetése, tevékenységének korlátozása, pénzbírság) részletesen külön törvény, a 2001. CIV. törvény rendelkezik. A 2009. évi LXXX. törvény elméleti megfontolások és gyakorlati tényezők miatt megszüntette az alkoholisták kényszergyógyítását, a nulla poena sine lege elv következetesebb érvényesítése érdekében pedig a kényszergyógykezelés tartamára vonatkozóan felső határt állapított meg.

Magyar büntetőjog - általános rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 628 2

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt.

Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave