Csemáné Váradi Erika, Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc

Magyar büntetőjog - általános rész


Jogtörténeti előzmények

A próbára bocsátást – a megrováshoz hasonlóan – az 1908. évi XXXVI. törvénycikk, a Csemegi-kódex I. Büntetőnovellája vezette be a magyar büntetőjogba. Az új intézkedés csak fiatalkorú elkövetőkkel szemben volt alkalmazható, s ez a helyzet az 1978. évi IV. törvény hatályba lépéséig nem is változott. Az I. büntető novella alapján a próbára bocsátás abban állt, hogy a bíróság a fiatalkorút ítélethozatal nélkül megfelelő figyelmeztetés után egyévi próbaidőre szigorú szabályokhoz kötött felügyelet mellett feltételesen szabadlábon hagyta. Az 1978. évi IV. törvény a próbára bocsátást a felnőttkorú elkövetőkkel szemben is alkalmazhatóvá tette, a fiatalkorúakra vonatkozó eltérő – kedvezőbb – szabályok meghatározása mellett. Felnőtt korúak esetén két évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt volt alkalmazható, ha a büntetés célja így is elérhető. Fiatalkorúak vonatkozásában elvileg bármely bűncselekmény esetén helye lehetett – és lehet ma is – próbára bocsátásnak. A próbára bocsátásra vonatkozó szabályok a Btk. hatálybalépését követően több ízben módosultak. A felnőtt korúak tekintetében az 1987. évi III. törvény már háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén is lehetővé tette az intézkedés alkalmazását. Az 1998. évi LXXXVII. törvény részben szűkítette, részben bővítette az intézkedés alkalmazási körét. Vétség esetén általában – büntetési tételtől függetlenül – alkalmazhatóvá vált, bűntettek esetén azonban háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetési tétel mellett is csak különös méltánylást érdemlő esetben volt alkalmazható. A 2003. évi II. törvény, fenntartva azt a rendelkezést, hogy vétségek esetében az elkövető büntetési tételkerettől függetlenül próbára bocsátható, bűntettek vonatkozásában visszaállította azt az 1998. évi LXXXVII. törvénnyel történt módosítás előtti állapotot, mely szerint a próbára bocsátás a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett esetén minden további különleges feltétel nélkül alkalmazható. Kiemelést érdemel még az 1984. évi 19. tvr., amely már csak a többszörös visszaeső próbára bocsátását zárta ki, míg az 1978. évi Btk. eredeti rendelkezése szerint az intézkedés alkalmazása valamennyi visszaeső esetén kizárt volt.

Magyar büntetőjog - általános rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 628 2

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt.

Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave