Csemáné Váradi Erika, Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc

Magyar büntetőjog - általános rész


Jogtörténeti előzmények

A pártfogó felügyelet hazánkban a felnőttkorúakra vonatkozó büntetőjogi rendelkezések körében csak a szabadságvesztésből szabadult személyek utógondozásáról szóló 1975. évi 20. tvr.-ben jelent meg. A jogalkotót az a felismerés vezette, hogy a büntetését kitöltő személy újabb bűncselekmény elkövetése jórészt attól is függ, milyen körülmények közé kerül, a környezete miként befolyásolja, adott esetben miként ellenőrzik magatartását, s a szükséges esetekben megkapja-e a támogatást a társadalomba való beilleszkedéshez. Az utógondozáson belül különbséget tettek a segítő-gondozó és az ellenőrző-felügyelő funkció között, s ezeknek az érvényesítését az utógondozottak személyiségéhez és körülményeihez igazították. A visszaesésre különösen hajlamos elítéltek esetében a tvr. rendelkezett pártfogó felügyelet alá helyezésükről. A pártfogó felügyelet szabályainak megszegését szabálysértéssé nyilvánították, amely miatt elzárás kiszabásának is helye volt. A felnőtt korú elítéltek utógondozása céljára is létrehozták a hivatásos és társadalmi pártfogókból álló szervezetet. (Ilyen szervezet korábban csak a fiatalkorúak pártfogó felügyelete körében működött.) Az 1978. évi IV. törvény az intézkedések között szabályozta a pártfogó felügyeletet, mely a feltételes szabadságra bocsátáshoz, a szabadságveszés végrehajtásának felfüggesztéséhez, a próbára bocsátáshoz, illetve a szigorított őrizetből való ideiglenes elbocsátáshoz kapcsolódhatott. Az 1979. évi 11. tvr. alapján kivételesen pártfogó felügyelet alá lehetett helyezni a szabadságvesztést kitöltött, illetve a szigorított őrizetből véglegesen elbocsátott elítéltet, ha újabb bűncselekmény megelőzése és a szabadultnak a társadalomba beilleszkedése érdekében ez szükséges volt. A szigorított őrizetet az 1989. évi LIV. törvény megszüntette, a szabadságvesztés büntetés kitöltését követően elrendelhető pártfogó felügyeletre vonatkozó szabályokat pedig a 2001. évi CXXI. törvény hatályon kívül helyezte. Az intézkedés szabályozása több alkalommal módosult. Kiemelést érdemel a 2005. évi XCI. törvény, mely egyebek mellett rendelkezett arról, hogy a bíróság már az ítélethozatalkor elrendelheti a pártfogó felügyeletet az elítélt feltételes szabadságra bocsátása esetére, külön magatartási szabályokat is meghatározva. Rögzítette a pártfogó felügyelet maximális tartamát, és pontosította a magatartási szabályokra vonatkozó rendelkezéseket.

Magyar büntetőjog - általános rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 628 2

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt.

Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave