Csemáné Váradi Erika, Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc

Magyar büntetőjog - általános rész


2.5.6. Az elkobzás akadályai
  1. A jóhiszemű tulajdonos védelme
    A 72. § (3) bekezdése alapján az elkövetés eszközének (eszközül szánt dolognak), az elkövetési tárgynak és az utóbbi elszállítására használt dolognak [72. § (1) bekezdés a) és c) pont] az elkobzását nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, feltéve, hogy a tulajdonos az elkövetésről előzetesen nem tudott. El kell rendelni az elkobzást, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott, illetve ennek hiányában is, ha az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség kizárja. A 72. § (1) bekezdés a) és c) pontjára vonatkozó speciális rendelkezésektől eltekintve főszabályként az elkobzásnak nem akadálya, hogy a dolog nem az elkövető tulajdona.
     
  2. Az elkobzás elévülése
    Büntető kódexünk az intézkedések elévülését általában nem ismeri, az elkobzás esetén azonban mégis jelentőséget tulajdonít az időmúlásnak. Az elkobzás elévülési ideje a cselekmény büntethetőségének elévülésére megállapított idő, de legalább öt év. A bírói gyakorlat az elévülés félbeszakadására és nyugvására vonatkozó törvényi rendelkezéseket is megfelelően alkalmazza.
     
  3. Vagyonelkobzás alkalmazása
    A Btk. 72. § (5) bekezdése szerint nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás kiterjed. Ha tehát valamely dologra nézve mindkét intézkedés alkalmazásának feltételei fennállnak, a törvény kötelező rendelkezése folytán a vagyonelkobzást kell elrendelni. Az elkobzás és a vagyonelkobzás feltételei egyaránt fennállhatnak például a bűncselekmény elkövetése útján létrejött dolog [Btk. 72. § (1) bekezdés b) pont], illetve a bűncselekmény elkövetéséből eredő dolog [Btk. 74. § (1) bekezdés a) pont] vonatkozásában. A hivatkozott törvényi rendelkezés csak ugyanazon dolog tekintetében zárja ki a két intézkedés együttes elrendelését, különböző dolgokra nézve azonban az elkobzás és a vagyonelkobzás egyidejűleg is elrendelhető.

Magyar büntetőjog - általános rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 628 2

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt.

Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave