Csemáné Váradi Erika, Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc

Magyar büntetőjog - általános rész


Jogtörténeti előzmények

A Csemegi-kódex a vagyonelkobzást nem ismerte. A mellőzés okai közé tartozott, hogy a szankciót nem tartották elég személyesnek, minthogy az elkövető családját is jelentősen sújthatja. A korábbi gyakorlat szerint az elkövető egész vagyonára is kiterjedhetett, s így ugyanazon bűnért a legparányibb és a legroppantabb vagyon egyaránt elkobozható volt. Ennek ellenére a Csemegi-kódex hatálya alatt több külön jogszabály vagyonelkobzást, illetve ahhoz hasonló szankciót, vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezést vezetett be. Az 1950. évi Btá. a vagyonelkobzást a büntetések között szabályozta. Kiterjedhetett az elkövető egész vagyonára, de a törvény lehetővé tette a vagyonelkobzásnak a vagyon meghatározott részére vagy hányadára, illetőleg egyes vagyontárgyakra való korlátozását is. Ez a szabályozás lehetőséget biztosított az elkövető családtagjai érdekeinek a méltánylására. A vagyonelkobzásnak csak azokban az esetekben volt helye, ha a törvény arról külön rendelkezett, az indokolás szerint különösen súlyos, illetőleg a társadalom érdekét közvetlenül veszélyeztető bűncselekmények miatt. Az 1961. évi Btk.-ban a vagyonelkobzás mellékbüntetés, mely továbbra is csak a törvényben meghatározott esetekben alkalmazható. A miniszteri indokolás szerint kivételes büntetés, ami alkalmazási körének szűkítésében (három évet meghaladó szabadságvesztés mellett vált alkalmazhatóvá) is megnyilvánult. Az 1966. évi 16. tvr. és az 1973. évi 14. tvr. a mellékbüntetés alkalmazási körét bővítette, még felfüggesztett szabadságvesztés mellett is el lehetett rendelni. Az 1978. évi IV. törvény csak végrehajtandó szabadságvesztés mellett tette lehetővé a vagyonelkobzás elrendelését, és további feltételként jelent meg, hogy az elkövetőnek megfelelő vagyona legyen. A törvény kötelező és bírói mérlegeléstől függő eseteket egyaránt meghatározott. Az 1998. évi LXXXVII. törvény koncepcionálisan megváltoztatta a vagyonelkobzásra vonatkozó szabályokat. A vagyonelkobzás immár a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra irányult, azaz főszabályként megszűnt a jogszerűen szerzett vagyon elkobzásának lehetősége. A vagyonelkobzás azonban továbbra is mellékbüntetés maradt. A 2001. évi CXXI. törvény a vagyonelkobzást a mellékbüntetések közül az intézkedések közé helyezte át. Miniszteri indokolása arra utalt, hogy a vagyonelkobzás elvesztette represszív joghátrány jellegét, hiszen csak a bűncselekmény elkövetéséből származó vagyon elvonását teszi lehetővé, s így nem vagyoni jellegű büntetés. A 2003. évi II. törvény a vagyonelkobzás eseteit kiegészítve kimondta, hogy a vagyonelkobzást el kell rendelni arra a vagyonra is, amely az adott jogtalan vagyoni előny tárgya, a 2009. évi CLXIII. törvény pedig – a vesztegetésre vonatkozó különös részi szabályozással összhangban – úgy rendelkezett, hogy a vagyonelkobzás kiterjed az ígért vagyoni előnyre is. A 2006. évi LI. törvény a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély fokát értékelő büntethetőségi akadály hatályon kívül helyezésével összefüggésben módosította az intézkedés szabályozását.

Magyar büntetőjog - általános rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 628 2

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt.

Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave