Csemáné Váradi Erika, Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc

Magyar büntetőjog - általános rész


A diszpozíció fogalma és fajai

A diszpozíció fogalmilag a büntető jogszabálynak azt a részét jelenti, amelyben a törvény a bűncselekménynek nyilvánított emberi magatartást meghatározza. Így például a Btk. 160. § (1) bekezdése szerint „Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Ebben a büntető normában a törvény szankció kilátásba helyezésével tilalmazza a szándékos emberölést, és meghatározza a bűncselekmény törvényi fogalmát. Diszpozíció: aki mást megöl, szankció: öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Diszpozíció nélkül nincs büntető norma, szankció viszont nem feltétlenül jelenik meg minden büntető normában. Diszpozíció és szankció tipikusan együtt jelennek meg a különös részi normákban, amelyek valamely emberi magatartást tilalmaznak és szankcionálnak. Kivételesen azonban a diszpozíciók az Általános Részben is előfordulnak. Ezt látjuk a Btk. 10. és 11. §-aiban a kísérlet és az előkészület, illetve a Btk. 14. §-ában a felbujtó és a bűnsegéd fogalmi meghatározását illetően.

Magyar büntetőjog - általános rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 628 2

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt.

Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave