Poór József

Nemzetköziesedés és globalizáció az emberi erőforrás menedzsmentben


A japán expatok

A japán statisztikai hivatal adatai szerint a 2004-ben külföldön dolgozó japánok száma meghaladta a 600 000-et, ami majdnem a duplája az 1994-es adatnak. A későn eszmélt ország, lemaradva a többi fejlett ország mögött, igyekszik ugyan felzárkózni a globalizációs versenyben, expat politikája mégis még gyerekcipőben jár. Egy expatnak két választási lehetősége van megérkezésekor a célország repülőterére: megpróbál beilleszkedni az adott ország életébe, és együtt élni az új otthont adó környezetének megpróbáltatásaival, vagy egy, az új életet feledtető, „expat buborékban” szándékozik leküzdeni a „száműzetés” éveit. Sajnos a japánok esetében legtöbben a második lehetőséget választják. Ezzel kapcsolatban gondolhatnánk, hogy egy bizonyos fokú védettségre, biztonság- és kényelemérzetre hivatkozva ellenállnak a „külső” tényezőkkel szemben. Az igazság azonban az, hogy legtöbbjüknek nincs más választása, ennek bemutatása az esettanulmány egyik célja.

Nemzetköziesedés és globalizáció az emberi erőforrás menedzsmentben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 632 9

A nemzetköziesedés és globalizáció nagyon sokféle módon befolyásolja a cégek tevékenységét. A magyar gazdaságban több mint 30 000 külföldi tulajdonú leányvállalat van, amelyeknél közel 600 000 fő dolgozik.

Ma már számos magyar tulajdonú cég is indult el a nemzetköziesedés útján. Ezek a jelenségek egyaránt fontossá teszik e vállalatok HR gyakorlatának megismerését. A könyv olvasói megismerhetik azokat a leglényegesebb elgondolásokat és gyakorlatokat, amelyek napjaink válsággal sújtott körülményei között a nemzetközi cégeknél hazánkban és a kelet-európai régióban megfigyelhető.

Hivatkozás: https://mersz.hu/poor-nemzetkoziesedes-es-globalizacio-az-emberi-eroforras-menedzsmentben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave