A bizonytalanság jelenléte szerves részét képezi a vállalatok működésének, és sok esetben komoly erőfeszítéseket igényel a kedvezőtlen hatások kordában tartása vagy kiküszöbölése. A fellépő bizonytalanságok több oldalról jelentkezhetnek, melyek közül kiemelkedően fontos a fogyasztói kereslet, valamint a likviditási lehetőségek változékonysága. Ezeket a problémákat a vállalatok jellemzően több különböző mechanizmussal kezelik, melyek közül a készlettartás az egyik lehetőség. Ha a vállalat a készletek mellett tette le a voksát, akkor is számos buktató vár rá ezek menedzselésekor. Csak egy példa: az USA Kereskedelmi Minisztériumának adatai szerint a nem teljesített rendelések különösen fontosak a tartós cikkek termelésekor. Míg a készletmennyiség jellemzően a havi értékesítés kétszerese, a nem teljesített rendelések aránya 2,5–4 havi értékesítési mennyiségig is terjedhet. Azaz míg a vállalatok átlagosan kéthavi készlettel rendelkeznek, az átlagos kiszállítási késés akár négy hónap is lehet. A probléma alapvetően abból adódik, hogy a raktárban lévő késztermékek nem azok, amiket a fogyasztók épp megrendelnek (Lovell, 1992). 2011 nem volt jó év az Acer számára, amely a világ második legnagyobb pc-gyártója. A cég az eredeti előrejelzésekre hagyatkozva óriási raktárkészleteket épített ki, azonban júniusban kénytelenek voltak bejelenteni, hogy a tervezettnél 60%-kal kevesebb táblakomputert fognak tudni értékesíteni, valamint a notebookok eladása sem fogja elérni a várt mennyiséget. Az előzetesen berendelt készletek leépítése emiatt komoly gondokat okoz (Napi gazdaság, 2011). A fejezet felépítését a 10.1. ábra mutatja.