A Quality Function Deployment (QFD) módszer legfőképpen azt a célt szolgálja, hogy az új termék vagy szolgáltatás minél jobban megfeleljen a vevői elvárásoknak. Az először a japán autógyárakban (főként a Toyotánál) alkalmazott tervezési technika megpróbálja a „mit”, azaz a vevő igényeit, „hogyan”-ra, azaz terméktervezési paraméterekre lefordítani. Például ahhoz, hogy egy gépkocsi 220 km/óra sebességgel tudjon haladni (mit), megfelelő motorra, áramvonalas kialakításra stb. van szükség (hogyan). A 4.3. ábra a QFD módszer részét képező „minőség háza” használatát egy információs rendszer terméken mutatja be. A „Mit” oszlop sorolja fel a fogyasztói elvárásokat, amelyek egymáshoz viszonyított fontosságát 1-től 10-ig osztályozzák. A „hogyan”-ok (műszaki jellemzők) a fogyasztói elvárások lehetséges műszaki megvalósításait veszik számba. A mátrix vevői értékelés része a saját termék teljesítményjellemzőit veti össze a versenytársakéval, jelen példában egy ötfokozatú skálán. A középső mátrix, amelyet gyakran kapcsolatmátrixnak is neveznek, a mit és a hogyan közötti kapcsolatokat mutatja, a tervező team (amelyben műszakiak mellett marketingesek is vannak) értékelése szerint. Szimbólumok jelzik a kapcsolatok erősségét, például a táblázatból az olvasható ki, hogy a rendszerhez történő távoli kapcsolódási lehetőség és a termék intranet-kompatibilitása között nagyon szoros kapcsolatot feltételeznek a tervezők. A mátrix minden elemét megvizsgálják, az üresen maradt négyzetek a kapcsolatok hiányát jelzik. A ház alapzatán kapnak helyet a kiértékelő sorok. A felső sor az egyes termékjellemzők fontosságát mutatja. Például a tűzfal kapta a második legtöbb pontot, tehát erre nagy figyelmet kell szentelni a fejlesztés során [(9×8) + (3×6) = 90]. Az alatta lévő sor tartalmazza ez alapján a jellemzők relatív fontosságát, a legalsóban pedig 1-től 5-ig pontozzák, hogy az egyes jellemzők magas színvonalú kivitelezése milyen mértékű műszaki nehézségeket állít a mérnökök elé. A ház „tetőzetén” szemléltetik, hogy a team tagjainak ismerete szerint milyen pozitív vagy negatív korreláció van a hogyan-ok, azaz a designjellemzők között, melyek erősítik, illetve melyek gyengítik egymást. Létezhet két termékjellemző között trade-off jellegű kapcsolat, s előfordul, hogy az egyik jellemző fejlesztése pozitívan hat egy másik teljesítményére.