Tartalomjegyzék

• Immanuel Kant
• Impresszum
• Előszó a második kiadáshoz
• Elöljáróban
• A gondolkodástörténet fordulata
  • Immanuel Kant élete
  • Művei
• A tiszta ész kritikája. Mit tudhatok?
  • Indokok Kant Kritikájának olvasására
  • A tiszta ész kritikája szerkezete
  • Előszó az első kiadáshoz
    • Rendszerelméleti Kant
    • A vizsgálat iránya
  • Előszó a második kiadáshoz
  • Bevezetés A tiszta ész kritikájához
    • A módszer (a priori – a posteriori ítéletek)
    • Metafizika (analitikus – szintetikus ítéletek)
  • A mű felépítése
  • A transzcendentális esztétika
    • Alapvető ismeretelméleti fogalmak
    • Fogalmi felépítés more mathematico
    • A tér
    • Az idő
    • A transzcendentális esztétika bírálatai
  • A transzcendentális logika
  • A transzcendentális analitika
    • A tiszta értelmi fogalmak, a kategóriák
    • A kategóriák metafizikai dedukciója
    • A kategóriák transzcendentális dedukciója
    • A kategóriák eredete és függetlensége
    • Kant dedukciófogalma a kritikai korszakban
    • A dedukció fogalma
    • Történeti aspektus. Dedukciós iratok – Deduktionsschriften
    • A dedukciók gyakorlata
    • A jogi dedukció argumentatív formája
    • A transzcendentális dedukció stílusa
    • A bizonyítás módszere
    • Reflexió (Überlegung)
    • Vizsgálat (Untersuchen)
    • Az appercepció egysége
    • A kategóriák transzcendentális dedukciójának érvelési struktúrája
  • A kategóriák transzcendentális dedukciója
    • A transzcendentális dedukció első lépése (15–21. §). A transzcendentális öntudat minden szintézis eredete – Kategóriák nélkül nincs objektív megismerés
    • A megismerés szintézisének eredete a transzcendentális öntudat (15–17. §)
    • A kategóriák adják az egységet (18–20. §)
    • A transzcendentális dedukció második lépése (22–27. §). A kategóriák alkalmazásának határa: a lehetséges tapasztalat köre
    • Az önismeret
    • Eredetdimenzió – ismeret és önismeret, gondolkodás és önelgondolás (Heidegger)
    • A természet ismerete
  • Az alaptételek analitikája
    • A tiszta értelmi fogalmak sematizmusa
    • A tiszta ész alaptételeinek rendszere
    • A matematikai alaptételek: a szemlélet axiómái és az észlelés anticipációi
    • A dinamikai alaptételek: a tapasztalat analógiái és az empirikus gondolkodás posztulátumai
    • Az idealizmus cáfolata
  • A transzcendentális dialektika – Valódi harc vagy bábjáték?
    • A tévkövetkeztetések szerkezete
    • A tiszta ész paralogizmusai – a racionális pszichológia kritikája
    • A tiszta ész paralogizmusa
    • A tiszta ész antinómiája – A kozmológia mint filozófiai diszciplína kritikája
    • A tiszta ész ideálja – a természetes teológia kritikája
  • A módszer transzcendentális tana
    • A tiszta ész diszciplínája
    • A tiszta ész kánonja, architektonikája és története
• A gyakorlati ész kritikája. Mit tegyek?
  • A gyakorlati ész fogalmai
    • Az erkölcsiség fogalma. A jó akarat – a teljességgel jó ideája
    • A kategorikus imperatívusz. Az erkölcsiség fogalma, véges észlényekre alkalmazva
    • A maximák
    • Az általánosítás
    • A kategorikus imperatívusz procedúra
    • Az akarat autonómiája
    • A morális törvény hitelesítése és igazolása
    • Az ész ténye
    • A jó hat fogalma Kantnál – John Rawls szerint
    • Formális invencionizmus, tartalmi konstruktivizmus, esetleges szükségszerűség
    • A mű előzményei
  • A mű felépítése
    • Előszó A gyakorlati ész kritikájához
    • Bevezetés A gyakorlati ész kritikájához
  • A tiszta gyakorlati ész analitikája
    • A tiszta gyakorlati ész alaptételei
    • A tiszta gyakorlati ész tárgyának fogalma
    • Gyakorlati ítélőerő
    • Érzékiség a moralitásban – a tisztelet mint mozgatórugó
    • A tiszta gyakorlati ész analitikájának kritikai megvilágítása
  • A tiszta gyakorlati ész dialektikája
• Az ítélőerő kritikája
  • A harmadik kritika különössége
  • Előszó Az ítélőerő kritikájához
  • Bevezetés Az ítélőerő kritikájához
    • Elméleti és gyakorlati filozófia egysége
    • A természet formális célszerűsége elvének transzcendentális dedukciója
    • A természet célszerűségének esztétikai és logikai megjelenítése
  • Az esztétikai ítélőerő analitikája
    • A szép analitikája
    • A minőség (1–5. §)
    • A mennyiség (6–9. §)
    • A viszony (10–18. §)
    • A modalitás (18–22. §)
    • A fenséges analitikája
    • A matematikai fenséges
    • A dinamikai fenséges
    • Az esztétikai reflektáló ítéletek természete
    • A tiszta esztétikai ítéletek dedukciója
    • Az ízlés elve: az általában vett ítélőerő szubjektív elve (35. §)
    • Az ízlésítéletek dedukciója (36–38. §)
    • Az ízlés meghatározásai (39. §)
    • A kész ízlésítélethez érdek is kapcsolódhat (41. §)
    • Az ízlésítélet és a morális ítélet érzése (42. §)
    • A művészet (43–45. §)
    • A művészet alkotója, a zseni
    • Miért nem mindenki zseni?
  • Az esztétikai ítélőerő dialektikája
    • Szépség és erkölcsiség
    • Az ízlés módszertana
  • A teleológiai ítélőerő analitikája
    • A szervezetek célszerűsége
    • A célszerűség
    • A teleológia regulatív funkciója
  • A teleológiai ítélőerő dialektikája
    • A természet célszerűsége
    • Különös értelmünk és az ítélőerő
• A vallás a puszta ész határain belül
  • A vallásfilozófiai mű értelmezési lehetőségei
  • A vallásfilozófiai mű címe
  • A rossz, a jó és az emberi természet
  • A jó és a rossz elv harca az ember fölötti uralomért
  • Az ember: gyökeresen rossz?
  • A jó princípium harca az emberért
  • A jó elv felülkerekedése
  • A jó elv érvényesítése
  • Isten vallási szolgálata általában
• A tiszta közösségi ész kritikája Kant jog- és államelmélete
  • A jog a priori felépítésének fogalmi előkészítése
  • Igazságosság az egyén felől kiindulva: a magánjog
  • A magánjog mint axiomatika
  • Jog-ismeretelméleti kérdés
  • A magánjog minden jog alapja
  • A jogállapot
  • A jogállapot feltétele a közjog
  • Az államjog
  • Az állam eredete: szerződés
  • Az ellenállás joga
  • Jogbiztonság a gravitáció erejével
  • Az állami büntetőjog
  • A nemzetközi jog
  • A világpolgári jog
  • Az örök béke
• „Mit szabad remélnem?” Kant történelemfilozófiája
  • Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből
  • Az emberi történelem feltehető kezdete
  • Az örök békéről
    • Előcikkelyek
    • Végleges cikkelyek
    • Az ördögök népe
• Kant életrajzi adatai
• Bibliográfia
  • Források
  • Irodalom