Kognitív nyelvészet

Tartalomjegyzék

• Kognitív nyelvészet
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightI. fejezet. A jelentésalkotás elmélete
  • chevron_right1. A jelentésalkotás aspektusai
    • chevron_right1.1. Az elmével/gondolkodással kapcsolatos általános kérdések
      • Mi a megismerés?
      • Milyen funkciói vannak az elmének?
      • Milyen kognitív folyamatok határozzák meg gondolkodásunkat?
    • chevron_right1.2. Az elmével/gondolkodással kapcsolatos specifikus kérdések
      • Az elme különböző funkcióit megegyező vagy eltérő kognitív folyamatok irányítják?
      • Mi a valóság?
      • Milyen kapcsolat van az elme és a valóság között?
      • Milyen kapcsolat van az elme és a test között?
      • Mi a nyelv?
      • Mi a jelentés?
      • Mi az igazság?
      • Milyen kapcsolat áll fenn a nyelv és a megismerés között?
    • chevron_right1.3. Az objektivista szemlélet
      • Modularitás kontra holizmus
      • A valóság
      • Az elme és a valóság közötti kapcsolat
      • Az elme és a test közötti kapcsolat
      • A nyelv
      • A jelentés
      • Az igazság
      • A nyelv és az elme közötti kapcsolat
    • chevron_right1.4. Az experiencialista szemlélet
      • Modularitás kontra holizmus
      • A valóság
      • Az elme és a valóság közötti kapcsolat
      • Az elme és a test közötti kapcsolat
      • A nyelv
      • A jelentés
      • Az igazság
      • A nyelv és az elme közötti kapcsolat
  • chevron_right2. Tudás: univerzális vagy relatív?
    • 2.1. A tér konceptualizációja: univerzális vagy relatív?
  • 3. Összegzés
• chevron_rightII. fejezet. Kategorizáció: versengő elméletek és nyelvi relativitás
  • 1. Hogyan kategorizálunk?
  • chevron_right2. Kategorizációelméletek
    • 2.1. A kategorizáció klasszikus modellje
    • chevron_right2.2. A prototípuselmélet
      • 2.2.1. A prototípusalapú modell empirikus igazolása
    • 2.3. A példaalapú modell
    • 2.4. Újabb nézetek a kategorizációról
  • 3. A színek és a nyelvi relativitás
  • 4. A Sapir–Whorf-hipotézis
  • 5. Összegzés
• chevron_rightIII. fejezet. A kategorizáció különböző szintjei
  • chevron_right1. Versengő elméletek a kategóriák hierarchikus elrendeződésének magyarázatára
    • 1.1. A kategóriák függőleges elrendeződésének klasszikus elmélete
    • chevron_right1.2. A kategorizáció kognitív megközelítése
      • 1.2.1. Az alapszintű kategóriák tulajdonságai
      • 1.2.2. A globális kategóriák
      • 1.2.3. Miért van szükség az alapnevekhez köthető kategorizációra?
  • chevron_right2. A kultúra szerepe az alapszintű kategóriák kialakulásában
    • 2.1. Eltérések az alapszintű kategorizációban
    • 2.2. Hasonlóságok és eltérések a kategorizáció laikus és tudományos modelljei között
  • 3. Összegzés
• chevron_rightIV. fejezet. Fogalmi keretek és tudás
  • chevron_right1. Mi a fogalmi keret?
    • 1.1. A Framenet projekt
    • 1.2. A fogalmi keretek további tulajdonságai
  • chevron_right2. A fogalmi keret mint kulturális képződmény és a kultúra mint fogalmi keret
    • 2.1. Laikus és tudományos elméletek
  • 3. Mire jók a fogalmi keretek?
  • 4. Összegzés
• chevron_rightV. fejezet. Fogalmi kereten belüli megfelelések: a metonímia
  • 1. Mi a metonímia?
  • chevron_right2. A fogalmi keret és részei
    • chevron_right2.1. RÉSZ ÉS EGÉSZ IKM
      • 2.1.1. SKÁLA IKM
      • 2.1.2. ÖSSZETÉTEL IKM
      • 2.1.3. KOMPLEX ESEMÉNY IKM
      • 2.1.4. KATEGÓRIA ÉS TULAJDONSÁG IKM
      • 2.1.5. KATEGÓRIA ÉS TAG IKM
    • chevron_right2.2. RÉSZ ÉS RÉSZ IKM
      • 2.2.1. CSELEKVÉS IKM
      • 2.2.2. OKOZÁS IKM
      • 2.2.3. IRÁNYÍTÁS IKM
      • 2.2.4. TARTÁLY IKM
      • 2.2.5. LÉTREHOZÁS/ALKOTÁS IKM
      • 2.2.6. Meghatározatlan kapcsolatok az IKM-ek elemei között
  • chevron_right3. Kultúra, kogníció és metonímia
    • 3.1. A prototípusok kialakulását befolyásoló kulturális tényezők
    • 3.2. Kulturális sztereotípiák
    • 3.3. Az ARC a nyelvben és a művészetben
    • 3.4. Rituálék
  • 4. Összegzés
• chevron_rightVI. fejezet. Fogalmi keretek közötti megfelelések: a metafora
  • 1. Mi a fogalmi metafora?
  • chevron_right2. A fogalmi metafora fontosabb tényezői
    • 2.1. Forrás- és céltartomány
    • chevron_right2.2. A metafora alapjai
      • 2.2.1. Testünkkel kapcsolatos tapasztalataink
      • 2.2.2. Hasonlóság
    • 2.3. Kapcsolódások az agyban
    • chevron_right2.4. A forrás- és a céltartomány közötti kapcsolat
      • 2.4.1. A forrástartomány hatóköre
      • 2.4.2. A céltartomány kiterjedése
    • 2.5. Metaforikus nyelvi kifejezések
    • 2.6. Megfelelések
    • 2.7. Metaforikus implikációk
    • 2.8. A metaforában részt vevő fogalmak aspektusai
    • 2.9. Fogalmi integráció
    • 2.10. A metafora nyelven kívüli megvalósulása
    • 2.11. Kulturális modellek
    • 2.12. Metafora és metonímia
  • chevron_right3. A metaforák típusai
    • 3.1. A metaforák konvencionalitása
    • 3.2. A metaforák kognitív funkciója
    • 3.3. A metaforák természete
    • 3.4. A metaforák generikus, illetve specifikus jellege
  • 4. Összegzés
• chevron_rightVII. fejezet. A metaforák kulturális különbségei
  • 1. Univerzális fogalmi metaforák
  • chevron_right2. A metaforák változatosságának dimenziói
    • chevron_right2.1. Kultúrák közötti különbségek
      • 2.1.1. Kongruens metaforák
      • 2.1.2. Alternatív metaforák
      • 2.1.3. A tér konceptualizációja
    • chevron_right2.2. Kultúrán belüli különbségek
      • 2.2.1. A társadalom
      • 2.2.2. A regionalitás
      • 2.2.3. Stílusbeli különbségek
      • 2.2.4. A szubkultúra
      • 2.2.5. Egyéni preferenciák
  • chevron_right3. A metaforák variálódásának tényezői
    • 3.1. A forrástartomány
    • 3.2. Metaforikus implikációk
    • 3.3. Metaforikus nyelvi kifejezések
  • chevron_right4. A metafora kultúrák közötti különbségeinek okai
    • chevron_right4.1. Eltérő tapasztalás
      • chevron_right4.1.1. Eltérő kontextusok
        • Fizikai környezet
        • Kulturális kontextus
        • Kommunikációs szituáció
      • chevron_right4.1.2. Történelem
        • Történelmi háttér
        • Személyes élettörténet
      • 4.1.3. Ami foglalkoztat bennünket
    • chevron_right4.2. Kognitív preferenciák és stílusok
      • 4.2.1. Tapasztalati fókusz
      • 4.2.2. Metafora és metonímia
  • 5. Összegzés
• chevron_rightVIII. fejezet. Jelentés és gondolkodás
  • 1. A szó szerinti és az elvont jelentés kapcsolata
  • chevron_right2. A figuratív és absztrakt jelentések értelmezése
    • 2.1. A „halott metafora”-elmélet
    • 2.2. Az átvitt, elvont jelentés beszéd közbeni értelmezése
  • 3. Egy adott nyelv átvitt, elvont jelentése kifejezhető-e szó szerinti jelentéssel egy másik nyelvben?
  • 4. Az elvont fogalmak kulturális modelljeinek értelmezése
  • 5. Összegzés
• chevron_rightKépi sémák
  • chevron_right1. Perceptuális képi sémák
    • 1.1. A TARTÁLY séma
    • 1.2. A RÉSZ–EGÉSZ séma
    • 1.3. A KAPCSOLAT séma
    • 1.4. A CENTRUM–PERIFÉRIA séma
    • 1.5. A KIINDULÓPONT–ÚT–CÉL séma
  • 2. A fogalmi rendszer felépítése
  • chevron_right3. Erők és ellenerők a gondolkodásban
    • 3.1. Érzelmek és erők
    • Erkölcsösség és erő
    • 3.3. Racionális gondolkodás és erő
  • 4. Összegzés
• chevron_rightX. fejezet. Alternatív konceptualizáció
  • chevron_right1. A figyelem
    • 1.1. A figyelem fókusza
    • 1.2. A figyelem hatóköre
    • 1.3. A figyelem részletessége
    • 1.4. Dinamikus és statikus figyelem
  • chevron_right2. Ítéletalkotás és összehasonlítás
    • 2.1. Kategorizáció és fogalmi keret
    • 2.2. Metafora
    • 2.3. Alak–háttér elrendezés
  • chevron_right3. Perspektíva
    • 3.1. Nézőpont
    • 3.2. Deixis
    • 3.3. Szubjektív és objektív konceptualizáció
  • chevron_right4. Átfogó kép
    • 4.1. Strukturális sematizáció
    • 4.1.1. Képi sémák és struktúra
    • 4.2. Erődinamika
    • 4.3. Reláció
  • 5. Nyelvtani konceptualizáció és nyelvi relativitás
  • 6. Összegzés
• chevron_rightXI. fejezet. Mentális terek
  • chevron_right1. A mentális terek jellemzői
    • 1.1. Térépítő elemek
    • 1.2. Mi a különbség a mentális tér és a fogalmi keret között?
    • 1.3. Megfelelések két mentális tér között
    • 1.4. Ugyanazon nyelvi struktúra, eltérő jelentéskonstrukciók
    • 1.5. Szerep és érték
    • 1.6. A hozzáférés elve
  • 2. Hogyan strukturálják a mentális terek a beszédmegértést?
  • chevron_right3. A mentálistér-elmélet alkalmazása a nyelvészetben
    • 3.1. Szemantikai anomáliák
    • 3.2. Referenciális kétértelműség
    • 3.3. Változást kifejező állítmányok
    • 3.4. Feltételes mód
  • 4. A mentálistér-elmélet alkalmazása az irodalomban
  • 5. Összegzés
• chevron_rightXII. fejezet. Fogalmi integráció
  • chevron_right1. Mi a fogalmi integráció?
    • 1.1. Ismét a feltételes módról
    • 1.2. A hajóverseny
    • 1.3. A sebész mint hentes
  • chevron_right2. A fogalmi integráció típusai
    • 2.1. Szimplex hálózatok
    • 2.2. Tükör hálózatok
    • 2.3. Egyoldalú hálózatok
    • 2.4. Kétoldalú hálózatok
    • 2.5. Többoldalú hálózatok
  • chevron_right3. Fogalmi integráció a fizikai-materiális világban
    • 3.1. Az óra
    • 3.2. A szendvics
    • 3.3. Papír-kosárlabda
  • 4. Összegzés
• chevron_rightXIII. fejezet. Kognitív nyelvtan
  • chevron_right1. Megismerés és nyelvtan
    • 1.1. Kategorizáció
    • 1.2. Fogalmi keretek
    • 1.3. Metafora
    • 1.4. Erődinamika
    • 1.5. Ikonicitás
    • 1.6. Mentális terek
    • 1.7. Fogalmi integráció
  • chevron_right2. Kognitív grammatika
    • 2.1. Szimbolikus egységek
    • 2.2. Mag-nyelvtan
    • 2.3. A konstrukciós grammatikáról bővebben
  • chevron_right3. A jelentés kompozicionalitása
    • 3.1. Problémák a kompozicionalitás elvének szigorú interpretációjával
    • 3.1.1. Idiómák
    • 3.1.2. Figuratív nyelvhasználat
    • 3.1.3. Közvetett beszédaktusok
    • 3.1.4. Aktív zónák
    • 3.1.5. Mentális terek
    • 3.1.6. Konstrukciók
  • 4. Nyelvi relativitás és nyelvtan
  • 5. Összegzés
• chevron_rightXIV. fejezet. Jelentésalkotás, nyelv, kultúra
  • chevron_right1. Kérdések és válaszok
    • 1.1. Valóság: objektív vagy szubjektív?
    • 1.2. Gondolkodásunk csak tükrözi a valóságot, vagy létre is hozza azt?
    • 1.3. Független-e gondolkodásunk a testünktől?
    • 1.4. Nyelv: forma vagy konceptualizáció?
    • 1.5. Mi a jelentés, és hogyan jön létre?
  • 2. Univerzalitás és relativizmus
  • 3. Nyelv és gondolkodás: a nyelvi relativitásról ismét
  • 4. Jelentés és kultúra
• Fogalmak magyarázata
• Felhasznált irodalom
• Magyar nyelvű kognitív nyelvészeti munkák bibliográfiája

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 734 0

DOI: 10.1556/9789630597340

A 14 fejezetet, szószedetet és különálló magyar nyelvű bibliográfiát is tartalmazó szakkönyv a kognitív nyelvészet legfontosabb területeit, meghatározó fogalmait és módszereit mutatja be.

Az első átfogó magyar bevezetés a kognitív nyelvészetbe.

Bevezetés a kategorizáció, fogalmi modellezés és keretezés, metonímia, metafora, figyelem, alak-háttér elrendezés, perspektívaváltás, sematizáció, testesültség, erődinamika, mentális terek és a fogalmi integráció elméletébe.

A nemzetközi és a magyar kognitív nyelvészeti szakirodalom integrálása.

A kognitív nyelvészet új magyar terminológiai rendszere.

A jelentés feldolgozásához szükséges alapvető megértési folyamatok elemzése.

Ábrák és táblázatok a főbb fogalmak és folyamatok illusztrálásához.

A szakkönyvet haszonnal forgathatják a nyelvészet oktatásában részt vevő tanárok, hallgatók és diákok, a tudományos kutatók és a széles nagyközönség: mindazok, akik a kognitív nyelvészeti kérdések tudományos alapjaiban tájékozódni kívánnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovecses-benczes-kognitiv-nyelveszet//