A két belső körben van a céltábla közepe – a fő azonos és megkülönböztető elemek, valamint a márkamantra. Kifele haladva a következő körben az indoklás szerepel – olyan jellemzők vagy előnyök, amelyek tényszerű vagy bizonyítható támogatást biztosítanak az azonos és megkülönböztető elemekhez. Végül a külső körben két további, hasznos márkázási fogalmat találunk: (1) a márkaértékeket, a személyiséget vagy a karaktert – olyan, kézzel nem fogható asszociációkat, amelyek segítenek megállapítani a márkához tartozó szavak hangnemét vagy a hozzá kapcsolódó tetteket; és (2) a végrehajtás tulajdonságait és vizuális identitást – a márka kézzelfoghatóbb elemeit, amelyek befolyásolják a róla kialakult képet.

A céltáblán kívül elhelyezkedő három téglalap hasznos kontextussal és értelmezéssel szolgál. A két bal oldali téglalap a pozicionálás elemzésének inputjait emeli ki: az egyik a fogyasztói célt és egy fontos meglátást tartalmaz a fogyasztói attitűdökkel vagy magatartással kapcsolatosan, amelyet jelentős mértékben befolyásolt az aktuális pozicionálás; a másik téglalapban pedig a versenyre vonatkozó információkat találunk arról a fő fogyasztói szükségletről, amelyet a márka próbál kielégíteni, valamint olyan konkurens termékeket vagy márkákat, amelyeket ez a szükséglet sugalmaz. A céltáblától jobbra lévő téglalap pedig összképet ad az outputról – ez az ideális, elvitelre árult termék, amelyet akkor kapnánk, ha a márkapozicionálási erőfeszítések sikeresek lennének.