Kiterjedése

Közepes; nemesfémek Európába áramlása Amerikából

Intenzív devizaáramlás a világkereskedelembe integrálódó államok között; az aranystandardrendszer a világ vezető gazdasági hatalmaira korlátozódik

Kommunista államok kiszakadása a nemzetközi pénzügyi rendszerből; Bretton Woods az első univerzális nemzetközi szabályozás

Gyakorlatilag globális nemzetközi pénzügyi rendszer

Intenzitás

Általában alacsony: a nemesfémek mennyisége meghatározza az államok monetáris kondícióit; a hazai gazdaságok pénzmennyisége a nemesfém arányában korlátozott

Változó; intenzív nemzetközi tőkeáramlás a az hitelező és tőkeexportőr államok jövedelmeinek arányában; a nemzetközi pénzügyi piacok erősödő hatása a hazai gazdaságra

Korlátozott: a nemzetközi tőkeáramlások korlátozottak, (nemzetállami tőkekontroll), IMF és Világbank felügyelete, de valójában az USA ellenőrzése alatt

Magas; korábban nem látott hatalmas volumenű tőkemozgás; a tőkemozgások diverzifikáltsága magas

Tőke forgási sebessége

Nagyon lassú: többnapos és -hetes tranzakciók

Mérsékelt és korlátozott

Növekvő: a 24 órás kereskedés kezdetei

Magas: azonnali tranzakciók (real time) folyamatos 24 órás kereskedés

Hatásai

Az államok korlátozott monetarizáltsága; korlátozott nemzetközi tranzakciók

A pénzügyi áramlások meghatározóak a hitelező országok fejlődésére; az aranystandard megállapodások korábban korlátozott hatásúak, de jelentőségük megnő a nagy gazdasági világválság időszakában

Kisebb hatással van a fejlett ipari országokra, s nagyobb hatással a tőkeszegény fejlődőkre; beágyazott liberalizmus

Magas: a kamatok mozgását a globális piacok szabályozzák; a nemzetközi pénzpiacok hatása a monetáris politikára erős

Infrastruktúra

Alapszintű kommunikáció, minimális szabályozás

Nemzetközi távíróhálózat a piaci kommunikáció fő eszköze; nemzetközi szabályozás kezdetei

A kommunikációs technológia fejlődése; erős nemzetközi szabályozás

Fejlett infokommunikációs technológia; internetalapú technológiai háttér a tranzakciók, pénzügyi innovációk és a magánszektor pénzügyi infrastruktúrája számára; nemzetközi felügyeleti és szabályozási rendszer korlátai; dereguláció folytatódik

Intézményfejlődés

Kevés pénzügyi központ, kereskedők és magánbankárok hálózatainak központja

A multinacionális bankok hálózatainak megjelenése; az aranystandardrendszer államközi megállapodások keretében intézményesül

A nemzetközi pénzügyeket az IMF szabályozza; a nemzetközi bankpiacok kialakulása az eurodollár-piacok bázisán; a nemzetközi piacokon a hivatalos tőketranszferek dominanciája a magántőke-áramlások helyett

A transznacionális bankok, intézményi befektetők erőteljes növekedése; IMF jelentősége a fejlődő országok hitelezésére és a valutaválságok kezelésére korlátozódott; nemzetközi szervezetek szabályozási ajánlásai (BIS, Bázel I–II.)

Területi

koncentráció

Erősen koncentrált: a nemzetközi pénzügyeket néhány központból (Amszterdam, London, Párizs) koordinálják; Európa-központú

Erős: a pénzügyek néhány tőzsdei központban koncentrálódnak; sterlingdominancia a nemzetközi elszámolásokban; Európa-központú

Erős: a magántőke pénzügyei néhány tőzsdei központban koncentrálódnak; A dolláralapú nemzetközi tranzakciók dominanciája (dollárstandardrendszer); transzatlanti centrikusság

Magas: de a koncentrációk mellett erősebb decentralizációs folyamatok; a globális pénzügyi központok (New York, London, Tokió) mellett kisebb központok kiterjedt hálózata; offshore központok szerepe stabil; a dollár kulcsdeviza mellett más valuták szerepe is nő (jen, euró)

Domináns szereplők

Versengés (kialakulatlan)

Birodalmak

Állami dominancia; kooperatív

A hatalom eltolódása az állami irányítású monetáris rendszer felől a pénzügyi piacok irányába