1. táblázat. A posztszovjet nettó gázimportőrök gázmérlegeinek főbb jellemzői, 2013*
 
Bizonyított készlet 2014 végén (Mrd m3) a
Gázfelhasználás (M m3)b
Gáztermelés (M m3)b
Gázimport (M m3)b
Önellátás mértéke (%) b (1)
Gáz/TPES (%)c (2)
Ukrajna
944
49 488
20 949
27 495
42,3
34,0
Belarusz
1
20 586
228
20 260
1,1
62,6
Moldova
20
2 387
0(3)
2 386
0,0
56,6
Örményország
18
2 302
0
2 302
0,0
64,3
Grúzia
1
1 917
5
1 912
0,3
35,6
Kirgizisztán
1
326
33
293
10,1
6,9
Tádzsikisztán
1
310(4)
4
306(4)
1,3(4)
10,3(4)
 
 
(144)
(11)
(133)
(7,6)
(5,2)
* 2014-re csak előzetes adatokat ad meg az IEA, ezért használunk 2013-as számokat.
Forrás: a ENI (2015). b IEA (2015). c Saját számítások az IEA (é. n.) adatai alapján.
(1) Saját számítások a gáztermelés és -import hányadosaként.
(2) A gáz szerepe az elsődleges energiafelhasználásban (total primary energy supply, TPES).
(3) Közel nulla.
(4) A tádzsik gázfelhasználás és -import adatai, s így az ezekből képzett mutatók hibásak, mivel Tádzsikisztán 2012 vége óta nem importál vezetékes gázt. Az IEA (2015) szerint azonban Kazahsztánból 306 millió köbméter gázt vásárolt 2013-ban. Az IEA adatai a korábbi évekre is kazah importot jeleznek, miközben Tádzsikisztán Üzbegisztánból importált. A tanulmány lezárását követően az IEA magyarázatot adott a számokra: mivel Tádzsikisztán nem küldi vissza az éves kérdőíveket, ezért ezek az adatok csak becslések a legutolsó információk alapján (The GASAQ team, IEA, személyes közlés, 2016. február 9.). Arra viszont nem kaptunk választ, hogy melyik év volt az utolsó, amelynek a számait tényadatként lehetne kezelni. A fenti táblázatban zárójelben megadtuk a 2012-es adatokat is.
Megjegyzés: Az IEA metodológiája az importnál a végső származási országot veszi figyelembe: ahol termelik a gázt. Ehhez hasonlóan: csak a saját termelésű gáz exportja tekinthető exportnak. Az export célországát az IEA a végső rendeltetési hely szerint nézi, vagyis ahol a gázt felhasználják. A tranzit természetesen ebbe nem számít bele. Lecseréléses ügylet, azaz swap esetén a következő a helyzet: ha egy „A” országnak szerződése van egy „B” országgal, hogy a „B”-ből importáljon gázt, de ezt a gázt az „A” ország lecseréli a „C”-vel, amelynek a „D”-ből jövő gáza van, akkor az „A” ország a „D” országot jelöli meg importként, míg a „C” ország a „B”-t (Mieke Reece, IEA, személyes közlés, 2013. október 8.).