Az államosítás és a privatizáció mértéke, jellemzői az EU régi tagországaiban, az USA-ban és Magyarországon 1914 után
Ország
1914-ig
Fejlesztés
1914–1945
Világháborúk és világválság
1945–1970
Újjáépítés és jóléti rendszer
1970–1980
Olajválságok
1980–2007
Nagy privatizáció1
2008 után2
Kumulált államosítás3
1914–1980
Svédország
mérték
++
+
a háború idején +++
++
+++
++
+, ++
6
jellemző
közszolgáltatás, kitermelés, állami bank is
kormányzati célok elérése más eszközökkel, a tulajdon pragmatikus megközelítése
az 1940-es évektől, tervezéssel, iparpolitikával, állami fejlesztési bank is, állami vállalat viszonylag független, nyereséges
veszteséges cégek államosítása, nagy expanzió, majd a közszektor reorganizáció-ja, piaci orientációja, nagy állami beruházások
a reorganizáció folytatása, korai privatizáció, lépések a neoliberalizmus felé
államosítás nincs, nagy cégek kisebbségi részének privatizációja
 
Finnország
mérték
(–)
+++
+++
+
+++
+,+
7
jellemző
 
új vállalatok alapítása, fejlesztő állam: magántőke pótlás, iparosítás
iparosítás, nyereséges cégek, terjeszkedés, a tervezés és iparpolitika bázisai
vállalatmentés
szerkezetváltás, versenyképesség javítás, vegyes tulajdonlás, divatkövetés
kevés államosítás, privatizáció is alig
 
Egyesült Királyság
mérték
+
+
+++
+++
+++
++, +
7
jellemző
individualista hagyomány, önkormányzati tulajdon a közszolgáltatás-ban, bankok magánkézben
átmeneti államosítás, a magángazdaság erős ellenőrzése
stratégiai cégek, biztonság és modernizáció, piaci jellegű működés, állami fejlesztési bank is – néhány privatizáció
vállalatmentés, feldolgozó ipar is, gyenge pénzügyi helyzet
makro- és mikrogazdasági érvek, monopóliumok eladása,
népi részvény, liberalizálás
közepes mértékű bankmentés, főként reprivatizáció
 
Írország
mérték
(–)
++
++
+
+
+++, +++
5
jellemző
 
nemzetépítés, fejlesztő állam, magántőke hiánya, állami fejlesztési bankok, feldolgozóipar is
protekcioniz-mus, önellátás, vasút, feldolgozóipar is, új vállalatok alapítása
vállalatmentés, adminisztratív részlegekből társaságok
először társasággá alakítás, nyomás piacorientált működésre, majd pragmatikus privatizáció, alkalmazotti részvény, liberalizálás
sok bankmentés, privatizáció főként más szektorokban
 
Németország
mérték
+++
+++
+
++
+
+, +
6
jellemző
nemzetállam megteremtése, közbizalom az állammal szemben, központi, szövetségi, állami és helyi tulajdon, állami bankok, vállalati tulajdonnal, protekcionizmus, feldolgozóipari köztulajdon is
hadivállalatok, nyersanyag és nehézipar, külföldi terjeszkedés, kisebb privatizáció
a szövetségesek nyomása és a versenyre építő szociális piacgazdaság, kisebbségi pakettek privatizálása is („népi kapitalizmus”)
állami cégek terjeszkedése, nyereséges gazdálkodás
pragmatikus privatizáció, sok vegyes tulajdon, a nagy önkormányzati szektor fennmarad
kevés bankmentés, privatizáció alig
 
Franciaország
mérték
+++
+++
+++
++
+
+, +
8
jellemző
etatista-merkantilista hagyomány, protekcionizmus, feldolgozóipari állami tulajdon is
„vállalkozó állam”
az egyén védelme, a nagytőke, a monopóliumok korlátozása, dolgozói részvétel, modernizáció, tervezés, állami fejlesztési bank is
állami cégek terjeszkedése, veszteséges vállalatok átvétele is, állami beruházások, cégalapítások
a privatizáció előtt nagy államosítás, a kormány közvetlen befolyása a magántulajdonosi szerkezetre, „stabil mag”, népi részvény is, szerény liberalizáció
kevés bankmentés, kevés privatizáció
 
Belgium
mérték
++
++
++
++
+
++,+
6
jellemző
nemzetállam megteremtése, infrastruktúrafejlesztés
vegyes tulajdon, állam-vállalat együttműködés, állami fejlesztési bank és más pénzintézeti részesedések
vállalatmentések, nagy állami támogatás
óvatos privatizáció, a vegyes tulajdon tovább nő, liberalizáció alig
közepes bankmentés, privatizáció nélkül
 
Hollandia
mérték
 
+
+
+
+
++,++
3
jellemző
 
kisebb vállalatok
privatizáció is
leszálló iparágak segítése
csendes privatizáció, vegyes tulajdon is,
liberalizálás
közepes bankmentés, főként reprivatizáció
 
Ausztria
mérték
(–)
++
+++
+
+
++,+
 
jellemző
 
nagybankok, ipari tulajdonnal, stratégiai szektorok
német (majd szovjet kézbe került) vagyon átvétele, bankok is – szerény privatizációs kísérlet
állami cégek nagy veszteségei, állami támogatás
magántőke bevoná-sa nagy, veszteséges cégekbe, az önkormányzati tulajdon érintetlen, a korporatív rendszer fennmarad
közepes bankmentés, privatizáció alig
 
Olaszország
mérték
+
+++
+++
+++
++
+,+
9
jellemző
nemzetállam megteremtése, gyenge állam, inkább magáncégek
támogatása, állami pénzintézet is
bankok, feldolgozóipar is,
óriásholdingok, szoros állam-vállalat kapcsolatok
a holdingok legitimációjának és tulajdonának kiterjesztése, tervezés, iparpolitika, fejlesztési bank is
vállalatmentések, regionális fejlesztés, anticiklikus gazdaságpolitika, veszteséges vállalatok
állami cégek reorganizációja az 1980-as évektől, népi részvény, külföldi tulajdon is, kisebbségi részek eladása, a politika-üzlet kapcsolat marad
kevés bankmentés, kevés privatizáció
 
Spanyolország
mérték
 
++
+
+++
+++
++,+
6
jellemző
 
stratégiai szektorok, holdingszervezet is
a holding terjeszkedése
a diktatúra vége, veszteséges vállalatok, munkahelyek megmentése államosítással
reorganizációval indul, banki-intézményi nagybefektetők is, oligarchikus, de gyors liberalizáció
közepes bankmentés, kevés privatizáció
 
Portugália
mérték
+
+
++
+++
+++
+, +++
6
jellemző
állami és magáncégek párhuzamos működése a közlekedésben, másutt kicsi állami tulajdon
1933 előtt privatizáció is, azután az államosítások alkotmányos korlátozása
állami befektetésekkel vegyesvállalatok létrehozása stratégiai és közszolgáltatási ágazatokban, állami fejlesztési bank
a diktatúra után minden bank és biztosító, közszolgálta-tások államosítása, feldolgozóipar és agrárium is, veszteséges működés
az alkotmányos tiltás feloldása, pártközi konszenzus a kiterjedt privatizációhoz
bankmentés alig, nagy eladások
 
Egyesült Államok
mérték
++
+
(hadigazdálko-dás ++)
+
+
+
+++, +++
3
jellemző
piaci és állami kudarc is, antipátia a központi állammal szemben, helyi tulajdon és a szabályozás erősítése
jórészt átmeneti államosítások, erős reguláció
magánkézbe adás a háború után, de állami fejlesztési bank is
vasút, néhány bank
 
nagy államosítás után nagy privatizáció, főként bankszektor
 
Magyarország
mérték
+
+
a Tanács-
köztársaság idején +++
+++
+++
+++
+, ++
7
jellemző
kiterjedt banki (de nem állami) tulajdonlás
a magángazda-ság erős regulációja, állami finanszírozása
kommunista hatalomátvétel
teljes államosítás marad, sok vállalatmentő támogatás
kiugró bevétel,
de elosztás is, sok külföldi tőke, stratégiai ágazatok, bankok is
 
bankmentés nincs, 2010 után államosítások, kisebb privatizációval kísérve
 
Luxemburg nem szerepel az elemzésben. Dániát és Görögországot elégséges információ hiányában hagytuk ki.
1 Mérték az államosítások kiterjedése, illetve a privatizációs bevétel/GDP alapján. A jelek nem az állami vagyon nagyságát, hanem a folyamatok dinamikáját jelzik, ezért a besorolás eltér az
1. és 5. táblázatban szereplő sorrendektől
2 Államosítás (bankmentés) a tőkejuttatások alapján (első +), privatizáció a bevétel/GDP alapján (második +)
3 Az 1914–1980-as államosítási intenzitások összege