Tudásmenedzsment a következő két évtized határán

Tartalomjegyzék

• TUDÁSMENEDZSMENT A KÖVETKEZŐ KÉT ÉVTIZED HATÁRÁN • a MTA GB TM Munkabizottság 20. éves jubileumára készült tanulmánykötet
• Impresszum
• Előszó
• Elnöki ajánlás a jelen gyűjteményes kötethez
• Köszönetnyilvánítás
• chevron_rightA tudásmenedzsment (TM) hazai fejlődéstörténete • (A MTA GB Tudásmenedzsment Munkabizottság 20 évet átfogó tevékenységének tükrében)
  • Bevezetés • A MTA GB TM Munkabizottság közvetlen történeti előzményei– jelenig mutató meghatározottságai madártávlatból
  • A TM Bizottság induló lépései és tapasztalatai
  • chevron_rightTudásmenedzsment-generációk – alapvető hazai jellemzők
    • Az első generáció
    • A második generáció
    • A tacit és explicit tudás dilemmája
    • Az egyéni, szervezeti tudások explicitté tétele
    • A harmadik generáció
    • A hálózatok különféle típusai
    • A negyedik generáció
    • Az ötödik generáció
  • Epilógus
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightEsély a felzárkózásra – csak tudásalapon
  • Bevezetés
  • A konvergencia mértéke
  • chevron_rightNövekedésünk ára
    • A közepes jövedelmi csapda
    • A függő gazdasági szerkezet kialakulása
    • A félperiférikus helyzet újratermelődése
  • Összefoglalás
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightTudásviszonyok és szakpolitikák. Európai és nemzetállami szintű szakpolitikák hatékonysága a hallgatólagos tudás elmélete szempontjából
  • Bevezetés
  • chevron_rightA tanulmány alapjául szolgáló empirikus kutatások
    • Az európai KNOWandPOL-kutatások
    • chevron_rightA hallgatólagos tudás fajtáinak elkülönítése
      • Az eszközcentrikus hallgatólagos tudás
      • Anyagcentrikus hallgatólagos tudás
      • Környezetcentrikus hallgatólagos tudás
      • A személycentrikus hallgatólagos tudás
      • Az intézménycentrikus hallgatólagos tudás
    • A társadalmak rejtett hálózatainak kutatása
    • Innovációelméleti és nyilvánosságszociológiai kutatások
  • chevron_rightKulcsfogalmak
    • A közpolitika-alkotás gyakorlata
    • Közcselekvés
    • Tudományos tudás
    • Szakértői tudás
    • Tapasztalati tudás
    • „Utcaszintű” tudás
    • Tudáskonfliktus
    • A tudásfajták alkotó együtthatása
    • A nem tervezett többletváltozás
  • chevron_rightTudásmenedzsment a közpolitika-alkotásban
    • A tudáskonfliktusok természetéről egy tudástörténeti példa alapján
  • chevron_rightAz intézménycentrikus hallgatólagos tudás rövid bemutatása
    • A hallgatólagos tudáskészletek a közpolitika-alkotás és -megvalósítás szempontjából
    • A változtatási programba bevont intézményeken belüli hallgatólagos tudás
    • A narratív hátterű intézménycentrikus hallgatólagos tudás a közpolitika-alkotási folyamatban
    • A létrejövő intézményekhez kapcsolódó intézménycentrikus hallgatólagos tudás
  • A rejtett hálózatokban kialakult hallgatólagos tudás vagy hálózati hallgatólagos tudás
  • chevron_rightA nem tervezett többletváltozás és a hallgatólagos tudáskészletek korlátozott felhasználása
    • A többletváltozás lehetséges okai a tudásgazdálkodásban
    • A többletváltozás és a tudástényezők összefüggése
  • Az intézménycentrikus hallgatólagos tudás fajtáinak kezelése
  • Záró gondolatok
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightA digitalizáció korszaka a tudásmenedzsment fejlődéstörténetében
  • Bevezetés
  • A tudásmenedzsment korszakai
  • chevron_rightA digitalizáció korszaka
    • Ipar 4.0
    • Digitalizáció
    • Közösségi technológiák
    • Mobiltechnológiák
    • Analitika
    • Felhő
    • Dolgok internete (IoT)
    • Egyéb digitális technológiák
    • Digitális kompetencia
  • Humán jellemvonások
  • chevron_rightA PE GTK TM kutatócsoport digitalizációkutatásai
    • Kutatás 1. A digitalizáció bevezetése a magyar gyártó vállalatoknál
    • Kutatás 2. A digitalizáció hatása a tudásmegosztásra a magyar kkv-knál
    • Kutatás 3. Érintkezésmentes technológiák alkalmazása Magyarországon
    • Kutatás 4. Digitális transzformáció a magyar gyártó vállalatoknál
  • Ipar 4.0 menedzsment szakirányú továbbképzési szak
  • Összegzés
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightA tudás unikornisai
  • Bevezetés: unikornisok az üzleti világban
  • Moderna: tudomány és üzlet
  • Vállalkozók: komplementer tudás és sokféleség
  • chevron_rightBefektetők: tőke és szolgáltatások
    • A tudás „felszabadítása”, motiválása
    • A tudás finanszírozása
    • Tudás és tapasztalat biztosítása
    • Hálózatépítés
  • Befektetők: terjeszkedés, ciklikusság, klaszteresedés
  • Magyarország: felemás felzárkózás
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightA szervezeti tudás fenntarthatósága és feltételrendszere
  • Bevezetés
  • A fenntarthatóság fogalomrendszere
  • A fenntarthatóság és a tudás kapcsolata a kutatásokban
  • Fenntarthatósági vezetés
  • A fenntartható tudás
  • A kapcsolatrendszer
  • A gyakorlati élet tesztje
  • Diszkusszió
  • Következtetések
  • A kutatás korlátai és jövőbeli irányai
  • Köszönetnyilvánítás
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightTudáskommunikáció a vállalaton belül
  • Bevezetés
  • Egy kis visszapillantás: a tudásmegosztás mint létfeltétel
  • A vállalaton belüli tudáskommunikáció vezetéstudományi értelmezésben
  • A tudáskommunikáció tartalma és résztvevői
  • A tudáskommunikáció módjai és csatornái
  • A tudásmegosztás típusai kommunikáció révén
  • A digitális média a tudáskommunikációban
  • A tudáskommunikáció funkciói
  • A rejtett tudás kommunikációja
  • A tudásmegosztást befolyásoló tényezők, zavarok és a megosztás támogatása
  • A szervezet hatása
  • Az egyén szerepe
  • A technikai feltételek
  • A tudásmenedzsment és a vállalati kommunikációmenedzsment szimbiózisa
  • Következtetés
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightA tudás digitális tárgyainak sokoldalú kontrollja
  • Bevezetés
  • A tudásértelmezések
  • Digitális testek
  • Digitális tárgyak
  • Tudástechnológiák
  • Kontrollrendszerek
  • Utószó
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightFenntartható tudástranszfer-technológiák
  • Bevezetés
  • Fenntarthatóság, fenntartható tevékenység fogalma
  • A tudástranszfer-technológia fogalma
  • chevron_rightA tudástranszfer-technológiák helye és szerepe a tudásgenerálás folyamatában
    • Miért nem SECI?
  • chevron_rightKihívások a tudástranszfer-folyamatban
    • Nyelvek
    • Írástudás
    • A „csinálás” oktatása
    • A tudásátadásra motiváló környezet
    • A digitális kőtáblaprobléma hatása a tudástranszferre
    • Tudás- és tudástranszfer-hitelesítés
  • A tudástranszfer sikerének fokmérői
  • Összefoglalás
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightAlkalmazható-e az aranyszabály-alapú etika a tudásmegosztásban?
  • Bevezetés
  • chevron_rightSzükség van etikára a tudásmegosztáshoz? – avagy a tudásvezetők 7 főbűne
    • A tudásmenedzsment etikai kérdéseinek negligálása (1)
    • Etikusnak látszó vezetői imázs önreklámozása (2)
    • Lemondás a szakmai közösségek dilemmáival való szembenézésről (3)
    • Megelégedés a szervezeti tudásmegosztás értékének kinyilvánításával (4)
    • A tudástőkével való felelőtlen gazdálkodás (5)
    • A mérgező szervezeti kultúra fenntartása (6)
    • A közösségépítés elmulasztása (7)
  • A 7 főbűn legsúlyosabb következménye: a bizalom elvesztése
  • Kísérletek az etikusság javítására
  • Az aranyszabályra épülő etika segíthet a tudásmegosztásban?
  • Válasz a 7 főbűnre: bizalomépítés az aranyszabályra építve
  • Zárszó
  • Irodalomjegyzék
  • Ajánlott további irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 913 0

DOI: 10.1556/9789634549130

Tudás és menedzsment. Két szó, amit együtt emlegetünk ebben a kötetben. Az üzleti sikerhez évszázadokon keresztül három dolog kellett: nyersanyag, tőke és munkaerő. A szükséges szaktudás kevéske, a transzfer pedig célorientált volt: „Add át a fiadnak”.

Évszázadok során, napjainkra nagyon megváltozott a helyzet, amelynek „eredményei” a fogyó anyagkészletek, a dráguló energia, a környezetpusztulás, a globális demográfiai helyzet problémái, s az erre adható válaszok és problémamegoldások bonyolultabbá váló tudásigénye. Ebből következik az Ipar 4.0-nak nevezett átalakulás szükségszerűsége, az agrárgazdaság forradalma, az elavuló nyersanyag-tőke-munkaerő háromszög „beburkolása” a tudás köpenyével. A fejlett világ évszázadok óta halmozza gazdagságát, ezen alapuló technológia- és tudományfejlődését, fejleszti globális rendszereit, s rohamosan tér át a nyersanyag- és energiaigényes ipari gazdaságok zsákutcája helyett a tudásalapú és környezettudatos működésre.

Az MTA Gazdálkodástudományi Bizottsága alá tartozó Tudásmenedzsment Munkabizottságnak a huszadik évfordulójára készített kötetben épp ezt a kérdést teszik fel a kutatók: Kiránt-e bennünket a bajból a tudás helyes és hatékony menedzselése?

A kötet az alapító-elnökasszony történeti áttekintésével alkalmat ad a sokoldalú, eltérő hátterű és érdeklődésű kutatókból és oktatókból álló közösség munkájának megismerésére, a tudásmenedzsment szerteágazó szakterületeinek bemutatására. A további, neves szerzők mind saját kutatási területük szempontjából világítják meg az előbbi dilemmára adható igen sokrétű válaszokat.

Jeff Angus tapasztalt vezető informatikai szakértő szerint egyes emberek a tudásmenedzsmentre azt mondják, hogy az csak egy üres szóösszetétel. Nem az, hanem egy cselekvésre késztető tudományág. Remélem, ez a kötet is gondolkodásra késztet minden Tisztelt Olvasót – és hozzásegíti a vezetőket ahhoz, hogy cselekedjenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/noszkay-tudasmenedzsment-a-kovetkezo-ket-evtized-hataran//